A Magyar Rektori Konferencia levélben fordult Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez, mert a felsőoktatási vezetőket felháborította a a mintegy 20 milliárd forintos zárolási kötelezettség – írja saját információra hivatkozva a Magyar Nemzet. Az összeg akkora, hogy érinti a dolgozók illetményét, a közüzemi számlák kifizetését és súlyos likviditási problémákat okoz.
“Ilyen mértékű zárolás végrehajtása az oktatási alaptevékenység színvonalának csökkenésével jár együtt”. A kisebb vidéki intézményeket súlyosabban érinti az elvonás, mint a kutatóegyetemeket. Az érdekképviseletek is aggódnak. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint is likviditási gondokat okozhatnak a vidéki főiskolákon a zárolások.
A Magyar Nemzet kíváncsi volt a tárca álláspontjára, de kérdéseire lapzártáig nem kapott választ. A zárolásokkal március 3-án rendkívüli ülésen foglalkozik a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács.
Korábban az FN.hu írta meg elsőként, hogy nem tartják be a kutatóegyetemek vezetői a zárolási kötelezettségre kiszabott határidőt, akkor öt rektor tiltakozott Réthelyi Miklósnál. A rektorok nem kívántak osztozni a minőségi felsőoktatást veszélyeztető lépések felelősségében”, ami „vonatkozik a készülő felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos felvetések egy részére is”.
Az öt legnagyobb magyar egyetem rektora a nemzeti erőforrásért felelős miniszternek küldött közös levélben tiltakozott az intézményeiket is érintő költségvetési zárolások miatt. Az fn.hu birtokába jutott levél szerint egyfajta polgári engedetlenséget hirdettek, kijelentették, nem áll módjukban tartani a kormány által e feladatra kitűzött tarthatatlanul szűkös, február 21-i határidőt.
A debreceni, a szegedi egyetem, az ELTE, a BME és SOTE által aláírt, épp február 21-én kelt írás leszögezi, hogy – felelősségük tudatában – február 28-ig tudják csak kidolgozni azokat az intézkedési terveket, amelyek tartalmazzák a zárolással érintett területek felsorolását, valamint az új helyzethez alakított működőképességi elképzeléseket.
