Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett, Az alkotmányozás dilemmái című konferencián úgy vélekedett: a dokumentumban meg kell jelennie a fenntartható fejlődésnek, hogy a mindenkori nemzedékek ne éljék fel a jövőjüket.
Ezzel összefüggésben érvelt a gyermekek után járó szavazati jog bevezetése mellett. Azt kell eldönteni, hogy a jövő nemzedékének előre hozzuk-e ezt a jogosultságát – fogalmazott. Szájer József. Véleménye szerint a szülők el tudják dönteni, hogy mi a gyermek érdeke, hiszen ezt más kérdéseknél is meg kell tenniük.
Ha nem is mostani elfogadásra, de megfontolásra javasolta a “furcsának tűnő gondolatot”, amellyel – mint mondta – más országokban is elkezdtek már foglalkozni.
Fontosnak tartja azt is, hogy megállítsák a mértéktelen természetpusztítást és minden állampolgár kötelezettségévé tegyék a természet tiszteletét.
A fideszes politikus a jelen megjelenésével kapcsolatban kitért arra: választ kell adni a 21. század elején megjelent kihívásokra, a társadalom fontos problémáira. Példaként említette, hogy az új alkotmánynak olyan szabályokat kell tartalmaznia, amelyek kísérletet tesznek arra, hogy gátat vessenek az állam eladósodásának.
A múlt megjelenéséről azt mondta, az új alkotmányba be kell idézni azokat a pontokat, amelyek a magyar nemzet hozzájárulásai voltak a világ közös alkotmányos történetéhez.
Szájer József leszögezte: történelmi hiba lenne a kereszténység kihagyása az új alaptörvényből, ahogyan az egyházakkal való együttműködésnek is benne kell lennie. Hozzátette: az új alkotmánynak ugyanakkor nyitottnak és megengedőnek kell lennie, és szólnia kell a vallásszabadságról is, hiszen ez az egyik eleme a modern jogállamnak.
Álláspontja szerint szégyenlős európai alkotmány született abból a szempontból, hogy Isten megjelenjen-e egy ilyen dokumentumban, és ha igen, akkor miként. Mi magyarok ne legyünk ilyen kishitűek! – jelentette ki.
Szájer József hangsúlyozta: az alkotmány a közösség legfontosabb közjogi dokumentuma, egy nemzeti közösséget és annak értékeit definiálja. Ezért – mint mondta – nem is érti azt a felvetést, kell-e Magyarországnak új alkotmány, hiszen a jelenlegi alaptörvény nem méltó arra, hogy betöltse a funkcióját.
