Tölgyessy Péter a Mathias Corvinus Collegium által szervezett “Az új alkotmány, változások és lehetőségek” című konferencián azt mondta: az ellenzék fő iránya és a hozzá kötődő értelmiségiek arról beszélnek, hogy Magyarországon megszűnt a demokrácia, a sajtószabadság, az európai jogállam. “Életveszélyes logika”, de a kétharmados többség nem teheti meg, hogy feladja az elkezdett útját. Most már nem tehetik meg, hogy nem fejezik be az alkotmányozást, ugyanakkor az is bizonyos, hogy ebben az ellenzék nem vehet részt. Szerinte így afelé tartunk, hogy az ellenzéki pártok kívül helyezik magukat az új alkotmányos berendezkedésen. Ebből a helyzetből kitörést az hozhat, ha az eredmény legitimálja az új alkotmányt, azaz belátható időn belül sikeres lesz az ország. Ez nem lehetetlen, de nem is valószínű – mondta.
A politológus szerint a Fidesz – ahogy ki is mondta – szakít húsz év gyakorlatával, szabadságharcot folytat a nyugat ellen és eszközként használja a jogot. Ilyen lépés a különadók rendszerének bevezetése, amely szerinte “elképesztően alkotmányellenesen” történt. Jelentősen diszkriminatív, s – mint fogalmazott – csak annyit tartalmaz a törvény indoklása, hogy “kell a pénz”. Hasonlóképpen jártak el a médiatörvény esetén is, meg-meg célozva egy-egy céget – tette hozzá.
Tölgyessy Péter szerint a Fidesz klasszikusan keletiesen viszonyul a joghoz. Nem normatív jogrendszert szeretne megalkotni, hanem materiális igazságosságot szolgáltatna konkrét ügyekben, ami ellentétes a hagyományos nyugati gondolkodással. Az alkotmányjogász azt mondta: a miniszterelnök személyes függőségi viszonyokban gondolkodik, s megítélése szerint az alkotmányt is ezért kell módosítgatni. Szerinte az alkotmánykoncepció ezeket a problémákat véglegessé tenné, emellett szimbolikus dolgokkal foglalkozik, például a preambulummal, de azt, hogy például az Alkotmánybírósággal (AB) mi lesz, nem tudni. Minél rövidebb az alkotmány, annál nagyobb az AB mozgásköre, de valószínűtlen, hogy a Fidesz ezt akarná. Hogy mit gondol a jogról, akkor fog kiderülni, hogy mit tesz az AB-vel.
Orbán Viktor szerinte “plebejus demokráciában” gondolkozik, nem pedig a klasszikus hatalommegosztásos jogállamban: abban tehát, hogy “a sok jogi ügyeskedés tűnjön el, és legyen helyette olyan demokrácia, ahol a nép akarata érvényesül”. Szerint ez azért is sikeres, mert a miniszterelnök politikája efelé mutat, például nincsenek megszorítások, vagyis jól megérzi, mit szeretnének a választók.
A politológus nem gondolja, hogy megszűnne a magyar jogállam vagy kilépne a nyugati kultúrkörből, “de ha ez a konstrukció, azt 1989 antitézisének” tekinti, s ezt – mint hangsúlyozta – nem tartja jónak. Nehezen tudja elfogadni a rövid, “magalkotmány” koncepciót sem – tette hozzá.
Tölgyessy Péter szerint Magyarország “hihetetlen mértékig rászorulna, hogy fejeződjék be a hideg polgárháború”, de mégis új frontot nyitottak – mondta.
