A Fővárosi Bíróság közleménye szerint a szerteágazó, szövevényes ügyben változatlanul folyik a nyomozás, és “további nyomozati cselekményeket kell elvégezni”.
A PKKB határozata szerint a bűncselekmény jellegére, szervezettségére, “H. Miklós” gyanú szerinti irányító szerepére és a kiszabható büntetésre tekintettel csak a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelésével biztosítható, hogy Hagyó Miklós jelen legyen az eljárási cselekményeken.
A közlemény szerint továbbra is tartani lehet attól, hogy Hagyó Miklós szabadlábra helyezése esetén a még ki nem hallgatott személyekkel együttműködve, összejátszva vagy más egyéb módon meghiúsítaná vagy megnehezítené a bizonyítási eljárás eredményességét.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, miután az országgyűlési választásokat követően megszűnt a mentelmi joga. Csaknem két héttel korábban, május 14-én gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.
A gyanú szerint Hagyó Miklós közvetlenül vagy közvetítőin keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek arra, hogy a közlekedési cég számára szükségtelen szerződéseket kössenek, például a HÉV utastájékoztató rendszerével, tanácsadással, kommunikációs tevékenységekkel összefüggésben. Augusztus végén zsarolással is meggyanúsították: a hatóságok szerint 2008-ban főpolgármester-helyettesként arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV akkori megbízott vezérigazgatóját, hogy adjon át neki évente 15 millió forintot.
