Szájer József fideszes EP-képviselő szerint az alkotmányozás tervezett menetrendje és az sincs kőbe vésve, hogy húsvéthétfőn fogadják el az új alaptörvényt.
A politikus csütörtöki, siófoki sajtótájékoztatóján elmondta: “rugalmasak vagyunk”. Van mód arra, hogy a menetrenddel kapcsolatos kérdésben mindenki elmondja a véleményét – tette hozzá megjegyezve, hogy ez is a frakciók közötti megbeszélések témája lesz. A tervek szerint a sarkalatos törvények 2012. január 1-jével, az alkotmánnyal együtt lépnének hatályba – közölte.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség szövegező bizottságot hozott létre Szájer József vezetésével az új alkotmány tervezetének megalkotására. Szájer közölte: a bizottság kereszténydemokrata tagja Salamon László, a fideszes pedig Gulyás Gergely. Az alkotmányozás nem kormányzati feladat, hanem parlamenti; a kabinet nem terjeszt alkotmánytervezetet a Ház elé – indokolta a háromtagú, kétpárti testület felállítását. Hozzáfűzte, az alkotmány-előkészítő bizottság által elkészített koncepciót vitaanyagnak tekintik, amely kijelöli az irányokat.
A politikus – aki az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultációt vezeti – beszámolt arról is, eltérnének a házszabálytól annak érdekében, hogy az egyes parlamenti pártok alkotmánytervezetét egymással párhuzamosan lehessen tárgyalni, ma ugyanis a szabályok szerint erre nincs lehetőség.
Szájer József az új alaptörvényt érintő alapelveiket ismertetve elmondta: a Fidesz-KDNP nem tervezi az államszervezet jelentős átalakítását, ez vonatkozik az Alkotmánybíróságra is. Méltó preambulumot szeretnének az alaptörvény elejére – benne az 1956-os forradalomra, a kereszténységre való utalással és a Szent Koronával -, korlátokat építenének be a szövegbe az eladósodással szemben, szabályoznák a közpénzügyeket az átláthatóság jegyében, így a korrupcióelleni küzdelmet is szerepeltetnék. Beépíteni javasolják továbbá az alkotmányba a természeti és kulturális környezet védelmét, valamint az Európai Alapjogi Chartát. Az eladósodás korlátjával kapcsolatban kérdésre közölte: jelenleg tanulmányozzák a lengyel, a svájci és a német alaptörvény példáját.
Ugyancsak kérdésre hozzátette, nem kívánják a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti közjogi viszonyt alaposabban felbolygatni. Véleménye szerint túlzott biztosítékot jelentene, ha az alkotmány módosítását két egymást követő parlament támogatásához kötnék.
A tájékoztatón Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány nem változtatja meg a jelenleg érvényes magzatvédelmi szabályokat. Mint hozzátette, ennek rögzítésével elejét akarják venni annak, hogy a témával kapcsolatban – esetleges téves feltételezések miatt – felesleges vita induljon.
