“Hiba volt létrehozni a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert 1997-ben; kiváltképpen nálunk, hiszen a hazai tőke- és kötvénypiac viszonylag kis méretű, ezért a nyugdíjpénztárak nem tudják a hozzájuk befolyó összegeket hatékonyan kezelni” – jelentett ki Róna Péter. Mégis bírálja, ahogy lényegében megszüntetik a rendszert, mert annak módja szerinte “zavaros és ez komoly kockázatokat rejt magában”.
Rossz ötlet volt a kötelező magánpénztár
A közgazdász úgy látja: az Orbán-kormánynak abban igaza van, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer “nem volt jó ötlet”, abban viszont nincs igaza, hogy ezt a rendszert annak idején a Valutaalap vagy a Világbank erőltette volna Magyarországra. “Ez nem igaz; annak idején a Világbank is figyelmeztetett, hogy ez valószínűleg kockázatokkal jár és nem tanácsolja a nyugdíjpénztárak ilyen formájú bevezetését. Ennek ellenére annak idején a Horn-kormány ezt az utat választotta”- emlékezett vissza Róna Péter.
Szerinte a kötelező pénztári rendszer megszüntetésére a mostaninál sokkal világosabb, letisztultabb elképzeléseket kellett volna előterjesztenie a kabinetnek. “Az ezzel kapcsolatos kormányzati kommunikáció például rendkívül zavaró hatással volt mind a magyar lakosság, mind a nemzetközi tőkepiac számára; ennek a zavarnak komoly ára és következménye van. A helyzet a mai napig sem tisztult le” – mondta.
A kormány érvelése is zavaros
Róna Péter több részletkérdést is felvetett. Felidézte, hogy a magánkasszákba eddig fizetett nyolc+két százalékos járulékösszegnek csupán a nyolc százalék részéről tudható, hogy hova kerül a jövőben; a kétszázaléknyi összeg sorsára még mindig nincs világos kormányzati válasz.
Azt a kérdést is feltette: mire fordítja a kormányzat az állami rendszerbe visszaterelt nyolcszázaléknyi járulékot? Pontosan milyen felhasználásban gondolkodik? “Az államadósság törlesztésére használni ezt az összeget – lehet, hogy elméletileg rendben van. Ám a részletek itt is ismeretlenek, és az ördög mindig a részletekben bújik meg” – érvelt a közgazdász.
Az állami rendszert tanácsolja a szakértő
“Összességében azt tanácsolnám, hogy menjenek az állami rendszerbe, még akkor is, ha valóban semmi garancia nincs arra, hogy 20-30 év múlva lesz pénze nyugdíjra a magyar államnak, s főleg olyan mértékű nyugdíjakra, amilyenekre most joggal számítunk. Ebből a valóban létező bizonytalanságból ugyanis még nem következik az, hogy az emberek a magánpénztári rendszerben maradjanak” – javasolta Róna.
Ezt azzal indokolta, hogy a kérdés nem az, a pénzt, a nyugdíjjárulékokat az állami vagy a magánpénztárakban tartják-e, hanem az a gond, hogy a jelenlegi szerkezetében a magyar gazdaság és társadalom egyszerűen nem képes kitermelni azt a vagyonmennyiséget, ami a méltányos nyugdíjazáshoz szükséges lenne. “Ezzel kapcsolatban valóban óriási probléma a hazai alulfoglalkoztatottság az Európai Unió más államaihoz képest” – tette hozzá.
Magyarország és a Nyugat nem érti egymást
Arra a kérdésre, hogy mennyire kell komolyan venni a nemzetközi színtérről kapott kritikákat, Róna azt válaszolta: “Egy régi probléma ismétlődik meg Magyarországgal kapcsolatban: mi alapjában véve nem értjük a Nyugatot és a Nyugat nem ért minket, és ez a jelentős, megértésbeli probléma időnként előtérbe kerül, és most ez a helyzet.”
Azt is elmondta, hogy az általa ismert nyugati megfigyelők, bankok, alapok, kormányok, pártok, szociológusok és közgazdászok magyarázatot keresnek a magyar viselkedésre, mert nem tartják racionálisnak. “Ami a legveszélyesebb ebben magyar szempontból, hogy mivel nem értik, mindezt nem is tartják kiszámíthatónak” – szögezte le Róna Péter a Közbeszéd stúdiójában.
