Néhány ügyből nem lehet általánosítani – reagált az APEH Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának azon véleményére, hogy az adóhivatal revizorai jobban szeretik a kicsi, jól körülhatárolható ügyeket, mint a nagy, de sikamlós problémákat.
A biztos csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól, ahol elmondta: a vizsgálat átfogta az adózás állampolgárokkal kapcsolatos szabályait és gyakorlatát. Az egyik problémaként a méltányosságot jelölte meg, amit az adóhatóságnál kiemelten figyelnek, mivel alapot adhat a korrupcióra. Számos esetben azonban a néhány ezer forintos tartozás behajtása sokkal több közpénzbe kerül, mint amennyihez a végén hozzájut a hivatal. Az ombudsman szerint gazdaságossági-alkotmányossági problémát vet fel, hogy az adóhivatallal szembeni alapvető elvárás a költségvetés bevételi oldalának a biztosítása.
Az APEH pénteki közleményében felhívja a figyelmet arra: az állami adóhatóság évente több százezer ellenőrzést és végrehajtást végez, több tízmillió bevallást dolgoz fel, határozatot ad ki, és mindez tevékenységének csak egy része. Ehhez képest az elmúlt három évben összesen 149 darab ombudsmani megkeresés érkezett az állami adóhatósághoz, ebből 136 alkalommal az ombudsman elfogadta az adóhatósági választ, tehát nem tárt fel visszásságot, 4 esetben jogszabály-módosítást kezdeményezett, s mindössze 5 esetben kellett intézkedést tennie az adóhatóságnak.
Látható, hogy a több tízmilliós állami adóhatósági ügyből elenyésző töredéket ismerhet meg az ombudsman, és még elenyészőnek sem értékelhető számú – konkrét egyedi – ügyben tár fel visszásságot. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nem ismeri, nem is ismerheti az állami adóhatóság tevékenységének teljes spektrumát, összetettségét, csak azt a kis szeletét, amelyről a panaszosok tájékoztatják.
Ebbe a kis szeletbe pedig értelemszerűen nem tartoznak bele a több milliárd forintos megállapításokkal záruló, kifejezetten “sikamlós” ügyek, amelyek a törvényes jogorvoslati eszközök igénybevételével jellemzően a bíróság, és természetesen nem az országgyűlési biztos előtt érnek véget. Mindezek alapján felelőtlenség messzemenő – és az adott esetben sajnálatosan szubjektív – következtetéseket levonni egy 15 ezer fős apparátus tevékenységét illetően.
Ami pedig a milliárdos hátralékok helyett a kisebb súlyú tartozások nagy ráfordítással történő behajtásával kapcsolatosan az APEH-et ért vádat illeti, a műhelybeszélgetésen egy konkrét jövedéki ügyben merült fel egy kis összegű tartozás kérdése, így teljes mértékben megalapozatlan egyetlen konkrét vámhatósági ügyből az APEH végrehajtási tevékenységére vonatkozó következtetést levonni, amely ráadásul az állami adóhatóság gyakorlatával köszönő viszonyban sincs – áll a közleményben.
