A Ház 308 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a kormány október elején kezdeményezett indítványát. A javaslatot a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is támogatta. A módosítás célja az indoklás szerint az, hogy megerősítse az ügyészség alkotmányos helyzetét, megreformálja jogalkotási eljárást és szabályozza a jogalkotás rendjét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a legfőbb ügyész interpellálhatóságával kapcsolatos módosítást azzal indokolta, hogy az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja. Ugyanakkor a képviselők kérdést változatlanul intézhetnek a legfőbb ügyészhez.
Az alkotmánymódosítás rögzíti, hogy a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni és egyértelművé teszi, hogy a köztársasági elnök feladata a törvények aláírása, de a lapban való megjelenítése már nem az ő felelőssége.
Bekerül az alaptörvénybe, hogy a kormányfő a miniszterelnök-helyettest rendeletben jelöli ki, ahogyan megjelenik az alaptörvény szövegében a kormánymegbízotti cím is.
A módosítás alapján az együttes miniszteri rendeletet ezentúl olyan váltja fel, amelynek formailag egyetlen tárcavezető a kibocsátója, de a többi érintett miniszter egyetértése nélkül nem alkotható meg. A Ház előtt lévő új PSZÁF-törvénnyel összhangban az alkotmányba is bekerül, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alkotmányi jogállással, jogalkotási hatáskörrel rendelkező szerv. Elnöke rendeletet adhat ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
A javaslat a hatályos törvényi szabályozással azonos módon rendezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének és alelnökeinek kinevezési rendjét.
