Sikerült megszüntetni az iskolai szegregációt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaharkány általános iskolájában; a megállapodást Budapesten írták alá. Az EBH működése óta első alkalommal született egyezség a jelenséggel kapcsolatban.
Az érintettek – az önkormányzat, az iskola, a helyi roma önkormányzat és a cigány gyerekek elkülönítése ellen küzdő alapítvány – kétéves eljárás végén írták alá a példaértékűnek mondott dokumentumot. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért fordult korábban az EBH-hoz, mert a cigány gyerekek nem ebédelhettek az iskolai menzán, és a diákok egy részét külön épületben tanították.
A szegregációt azóta megszüntették. Az egyezség szerint ezután a kisebbségi önkormányzat vállal szerepet az iskola és a szülők közötti együttműködésben. Az egyezség szerint a vállalások célja, hogy “biztosítsák a halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy roma gyermekek alapvető jogainak és esélyegyenlőségének érvényesülését a közoktatási intézményben”. Mint írták, az egyezség fő érdeme az, hogy a roma diákok esélye a minőségi oktatáshoz a jövőben biztosított lesz.
Az aláírás utáni sajtóbeszélgetésen az érintettek között csak abban mutatkozott nézeteltérés, hogy a korábbi problémák “adminisztrációs” jellegűek voltak, vagy szemléletbeli különbségeket is fel kellett oldani a hatósági egyeztető eljárás során. A felek közötti most megkötött egyezség azt is jelenti, hogy ez az ügy nem kerül majd a bíróság elé.
Júniusban a Mohácsi Erzsébet által vezetett alapítvány hasonló ügyben egyébként már jogerősen pert is nyert: a Legfelsőbb Bíróság akkor miskolci roma diákok iskolai elkülönítése miatt kártérítést ítélt meg. A bíróság akkor arra mutatott rá indoklásában, hogy “passzív” magatartással, mulasztással, tehát “hátrányos helyzetben tartással” is el lehet követni a jogsértést.
