Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke a jelentés elfogadása után újságírókkal azt közölte: a jelentés szerint a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc, de hogy a volt miniszterelnöknek a büntetőjogi felelőssége is fennáll-e, azt nem ennek az albizottságnak kell vizsgálnia.
A jelentésnek az a része, amely a Magyar Televízió székházának 2006. szeptember 18-áról 19-ére virradó éjszakai ostromával foglalkozik, kitér arra is: “az albizottság fontos feladatának tekintette, hogy választ találjon arra a kérdésre, a szakszerűtlenségek ilyen kritikus tömege, majd ezt követően a felelősségre vonás teljes eltussolása lehetett-e a véletlen műve? Az albizottság a meghallgatások alapján nem tudta ezt a kérdést egyértelműen és bizonyíthatóan tisztázni. (…) Súlyos érvek szólnak amellett, hogy a rendőrök egy részét áldozatul dobták oda a feldühödött tömeg elé. Az albizottság munkája során feltárt körülmények kétségessé teszik, hogy a tévészékház átadásának oka kizárólag a vezetők dilettantizmusa volt”.
A testület fideszes elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy az albizottság objektivitásra, a valóság feltárására törekedett és nem folytatott “boszorkányüldözést”.
Gulyás Gergely nagy eredménynek minősítette, hogy egyhangúlag fogadták el a jelentést, megítélése szerint négy év után is érdemes volt elvégezni ezt a vizsgálatot, amelynek vannak kézzelfogható eredményei is. A politikus ezek közé sorolta például azt, hogy a bv-intézetekben 2006 őszén történt kínzások ügyében nyomozások indultak, továbbá, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.
Varga László (KDNP) az újságíróknak arról beszélt, hogy számos, a bizottsági tagok előtt elhangzott nyilatkozat nagyon megviselte, lelkileg feldúlta, egyrészt azért, mert ártatlan emberek szenvedéseivel kellett szembesülnie, másrészt pedig azért, mert hazugságokat kellett végighallgatnia. A kormánypárti politikus szerint ezek közül is az egyik legsúlyosabb volt Gergényi Péter meghallgatása, aki “semmit nem ismert el”. Varga László megjegyezte, hogy amíg ez büntetlenül marad, addig ő nem lehet nyugodt.
Révész Máriusz (Fidesz) szerint az emberek tisztábban látnak abban a tekintetben, hogy mi történt 2006 őszén, jelentősen változott a szemléletük, és ez a testület munkájának egyik legfőbb eredménye.
Szabó Timea (LMP) elmondta, hogy pártja egyetért a jelentéssel, amely szakmailag megalapozott, morálisan és politikailag pedig árnyalt. Nem igazak azok a vádak, hogy prekoncepció alapján dolgozott a bizottság, ugyanakkor az ellenzéki politikus megjegyezte azt is, hogy “a volt miniszterelnök politikai legitimitásának feszegetése” nem tartozott a bizottság hatáskörébe, ezért is javasolta a jelentés erre vonatkozó részletének mellőzését, amit a bizottság részben elfogadott.
Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke nem vett részt az albizottság ülésén, így nem is szavazhatott a jelentésről. Az ülésen Gulyás Gergely emlékeztetett arra: az eredeti terv- és munkamegosztás szerint a jelentésnek azt a részét, amely a 2002-2010 közötti jogsértésekről szól, a jobbikosok készítik, de kedd estig nem kapta meg annak szövegét.
Az emberi jogi bizottság “A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az MSZP bojkottálta az albizottság munkáját.
Az albizottság a múlt héten fejezte be a meghallgatásokat. A szerdai ülésen született döntés után a jelentést még ezen a napon tárgyalja a főbizottság, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.
