Az alkotóművész szombat hajnalban egy budapesti kórházban hunyt el – közölte a szobrászművész családja.
Búza Barna 1910. december 30-án született Vésztőn. 1918-tól a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István tanítványa volt, s tanulmányai során elnyerte a Ferenczy István díjat, a Székesfővárosi és a Balló Ede díjat, majd Rómában volt ösztöndíjas.
A II. világháború éveiben büntetőtáborba került, majd a háború után részt vett a Képzőművészeti Alap megszervezésében. Újra alkotni kezdett, ebben az időben rekonstruálta a Budavári Mátyás templom előtti téren álló Szentháromság szobrot.
Az ország településein Búza Barnának sok köztéri szobra áll, köztük Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1989. évi agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony ülő alakja. Az ezredforduló nyarán avatták fel a budapesti Kálvin téren a másfél alaknyi Kálvin János szobrát. Számos síremléket, kisplasztikát, több mint száz érmet alkotott.
Sarkad város és Józsefváros díszpolgára, a Magyar Kultúra Lovagja volt, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével, s 2008-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki.
Haláláig aktívan dolgozott, a Százados Úti Művésztelep egyik meghatározó alakja volt. Október végéig még megtekinthető utolsó kiállítása Sopronban, a Lábas házban.
