A médiatanács tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság első, pénteki ülésén nem született konszenzus, mert – az MTI információi szerint – a négy helyre összesen nyolc jelölés, öt kormánypárti és három ellenzéki érkezett. Hétfőn újra összeül a testület, és ismét foglalkozik a jelöléssel, ekkor már nincs szükség konszenzusra, mandátumarányos kétharmados többséggel döntenek a médiatanácsba jelöltek listájáról. (A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a miniszterelnök által kinevezett elnöke – Szalai Annamária – a kinevezés tényével és időpontjával a médiatanács elnökjelöltjévé vált. A médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.)
A parlament hétfőn kezdi meg a médiát és hírközlést szabályozó törvény módosításának és az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatnak a vitáját is; ezek intézkednek arról, hogy állami tulajdonba kerüljön a Magyar Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának jelentős része. Aznap folytatja le a Ház az úgynevezett “médiaalkotmány” – a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat – részletes vitáját is.
Hétfőn kezdődik az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításának általános vitája. Az öt kormánypárti képviselő által benyújtott indítvány célja a nehéz helyzetbe került, lakáshitelt felvett fogyasztók megsegítése. Az indítvány szerint a lakáshiteleseknek egyebek mellett évente egy ingyenes előtörlesztés, és egy ugyancsak ingyenes futamidő hosszabbítás járna. A javaslat csak a magánszemélyek által felvett lakáscélú hitel-, kölcsön- és lízing szerződésekre vonatkozik.
A hétfőn leteszi a parlamenti esküjét Dankó Béla, a Fidesz új országgyűlési képviselője, aki az Állami Számvevőszék elnökévé választott Domokos Lászlót váltja a frakcióban.
Az Országgyűlés tervezett napirendje szerint kedden kezdi el a Ház az egyebek közt a legfőbb ügyész jogállását megváltoztató alkotmánymódosítás általános vitáját. A javaslat szerint a legfőbb ügyészt a jelenlegi feles többség helyett kétharmaddal választaná meg az Országgyűlés, és megszűnne a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatósága. Azon nem változtatnak, hogy a legfőbb ügyészhez kérdést továbbra is intézhetnek a képviselők. (Kovács Tamás legfőbb ügyész december 13-án tölti be 70. életévét, amikortól az eddigi törvények szerint megbízatása megszűnik.)
Kedden kezdődik a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosításának általános vitája. A módosítás tartalmazza többek közt, hogy a települési jegyző vagy a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki, ha a hagyatékban társasági, vagy szövetkezeti üzletrész van. Az indítvány tartalmazza azt is, hogy a földet, a munkaeszközöket és az állatállományt is fel lehet ajánlani az államnak a hagyatéki eljárásban.
Szintén kedden kerül az Országgyűlés elé a kormányhivatalokról szóló törvényjavaslat. A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jövő január 1-jétől létrejönnek a fővárosi, valamint megyei kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része. Az indítvány egyebek mellett szabályozza a kormányhivatalok jogállását, feladat- és hatáskörét, működési szabályait, illetékességi területét.
Ugyancsak kedden kezdik tárgyalni a “bioüzemanyag-törvényt”, mely szerint december 5-től minden üzemanyag-forgalmazónak kötelező lenne hatszázaléknyi bioüzemanyagot értékesíteni, ellenkező esetben januártól már büntetést is kellene fizetniük.
A kormány a két új törvényjavaslatot is benyújtott a héten – a migrációs törvények módosításáról, illetve ez Európai Uniós csatlakozással összefüggésben -, amelyekről sürgős tárgyalást kér hétfőn.
