A védmű építéséhez le kellett dózerolni egy lakást 50 centiméter mélyen, amely a polgármesteri hivatal szomszédságában állt. Azt a házat is elöntötte az ajkai tározóból kizúduló vörösiszap, és a tulajdonosa -aki beköltözhet majd a település “védett részén” épülő lakóparkba- beleegyezett az épület megsemmisítésébe.
Miután a helyére kerülő 400 méter hosszú, 20 méter széles és 4-5 méter magas építmény alapozásához legyalulták a talajt, a sáros földet és a lebontott épület romjait elszállították. A gát aljára geotextíliát fektettek, arra földréteget tettek, majd egy kőből épített prizmát építenek, amelyet földdel befednek. “A hullámtörő gát képes elvezetni a sűrűbb állagú iszapot, és annak esetleges folyását a szakemberek már tudnák szabályozni” – közölték a szakemberek.
Ugyanakkor a faluban a munkagépek folyamatosan dolgoznak, teherautók hordják a földet, és mivel a gátépítés éjjel-nappal zajlik, az ehhez szükséges világítás szerelését is megkezdték. A gát tervezése hajnalban kezdődött, már lefejtették a bányákban a megépítéséhez szükséges köveket.
Ahhoz, hogy ne álljon fenn az újabb gátszakadás veszélye, két és fél nap alatt végezni kell a védőgát építésével, hogy a zagytározóból esetleg kizúduló félmillió köbméternyi iszap ne tudja elönteni a falut. A lakók is csak ezután térhetnek vissza.
Azt még nem tudni, hogy mennyien lesznek, ugyanis a katasztrófában közel 300 ház sérült meg, több megsemmisült, és 40 utca lett hosszabb-rövidebb ideig járhatatlan.
