Az egyezmény 37. pontja mondja ki, hogy az államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy csak a legvégső esetben zárnak el fiatalkorúakat: “A gyermek őrizetben tartása vagy letartóztatása, vagy vele szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a lehető legrövidebb időtartammal.”
Azonban Dorosz Dávid szerint a Pintér Sándor által jegyzett törvénymódosítás ellentmond ennek, ezért fordul Alkotmánybírósághoz, és kéri, hogy vizsgálják meg: valóban a nemzetközi szerződésbe ütközik-e a törvény.
Az LMP már azt is felháborítónak tartja, hogy a javaslat beterjesztője semmilyen szakmai szervezettel nem egyeztetett, pedig úgy tűnik, erre szüksége lett volna. A szakmai és civil szervezetek a parlamenti vita alatt is többször szót emeltek a törvénymódosítás ellen, a kormány azonban figyelmen kívül hagyta ezeket az aggályokat, az ellenzéki módosító javaslatokkal együtt.
“Az LMP számára elfogadhatatlan, hogy gyerekeket csukjanak le kis súlyú szabálysértések miatt. A törvény elfogadása nem Európa és a 21. század felé tett lépés. A Fidesz ósdi, lejárt szavatosságú büntetőpolitikája a fiatalokat semmilyen módon nem segíti, nem visszatartja, hanem stigmatizálja és a bűnözői életpálya felé löki őket. Az LMP ezzel szemben azt a modern, áldozat- és közösségközpontú büntetőpolitikát képviseli, amely szerint a fiatalkorúakat abban kell segíteni, hogy visszataláljanak arra az útra, ami a társadalom normakövető tagjaivá teszi őket” – mondja a képviselő.
