“Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a
történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni,
hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében,
a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én
aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai,
gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben
tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára
fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel
hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen
és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által
szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk
1. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és
azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért .
2. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei — mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések — kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének — a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló — szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.
3. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá
vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek
államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi
önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti
Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való
kapcsolatuk fenntartására és ápolás ára, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő
közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő
tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára
mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is
számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás
példáiból, a nemzeti megújulás eredményeib ől erőt mentve, a nemzeti összetartozás
erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi
trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja .
5. §
Jelen törvény 2010 . június 4-én lép hatályba.
Indokolás
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgomlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója . Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX . század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jöv őjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására .
Budapest, 2010. május 19.
Dr. Kövér László
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Dr. Semjén Zsolt
Kereszténydemokrata Néppárt”
