Mi a véleményük a Bajnai-csomagról és az efféle válságkezelésről?
A Bajnai-csomagnak még nem ismert minden részlete. Vannak dolgok, amiket meg szabad tenni, és olyanok, amelyeket nem – mondja Szabó Tímea, az LMP európai parlamenti listájának vezetője. A válságot semmiképpen nem lehet a védtelen rétegekre terhelni. Azonnal be kell fagyasztani mindenfajta PR-költést, tanácsadói kiadásokat, minden olyan pluszköltséget, amely felesleges kiadásokkal jár, és a jelen helyzetben természetesen nem szabad privatizálni sem. Amit azonban mindenképpen meg kell tenni, az az adórendszer átalakítása: átláthatóbbá kell tenni, meg kell szüntetni a kivételeket, az élőmunka terheit csökkenteni kell. Az LMP támogatja az áfaemelést is.
Két-három százalékpontos áfaemeléssel lehet kigazdálkodni azt a forrást, amely a járulékcsökkentéshez szükséges, és ami egyben a párt másik fontos javaslata – veszi át a szót Jávor Benedek, az LMP választmányi tagja. Nem „rutin” áfaemelésre gondolunk, meg kell fontolni az egységes áfa szétbontását, azaz a legszegényebb rétegek fogyasztói kosarát alkotó termékek kedvezményesen adóznának. Az alapelv, hogy a fogyasztásra és az erőforrás-hasznosításra kell kivetni az adókat, nem a jövedelmekre, és főleg a szegények foglalkoztatásának terheit kell csökkenteni.
Szabó Tímea és Jávor Benedek
Ezzel megmenekülhetnek a szegények, de mi fogja beindítani a gazdaságot?
JB: Egyrészt az állami kiadásokat kell csökkenteni, és nemcsak a szociális kiadások visszavágásával. A korrupció miatt például a magyar közbeszerzések 20-25 százalékkal kerülnek többe, vagyis évente 250-350 milliárdos korrupciós veszteséget szenved el az ország. Adót lehet kivetni az erőforrás-használatra: szén-dioxid-adót, a közúti fuvarozást sújtó adókat, amelyek költségeit jelenleg a társadalom egésze fizeti meg. A teherszállítás okozta károkat az adókból térítik meg, ami valójában ezermilliárdos nagyságrendű bújtatott támogatás a magyar és nemzetközi fuvarozók számára. Meg kell fontolni a cégeknek adott óriási állami támogatásokat és hiteleket is, meg kell szüntetni az adómentességeket és adókedvezményeket, és mindenáron szélesíteni kell az adózók körét.
Gazdaságélénkítés adóátrendezéssel?
JB: A Zöld Költségvetési Élénkítés nevet viselő,nemrég bemutatott válságkezelő programunk lényege a zöld gazdaságélénkítés, hogyan lehet a gazdaságot megmozdítani ebben a helyzetben úgy, hogy fenntartható pályára állítsa az országot. Ne az erőforrás-intenzív, olcsó munkaerőre alapozott, alapvetően kiszolgáló szektorok működjenek, hanem az erőforrás-takarékos, fenntartható területek. Ezen belül olyan kulcsintézkedések szerepelnek, amelyek pont ellentétesek a Bajnai-csomagban megfogalmazottakkal: a közösségi közlekedés fejlesztése például, vasútfejlesztés a hazai vállalkozói szektor bevonásával, az elmaradott térségek bevonása a gazdaság vérkeringésébe és az energiatermelés decentralizálása, az energiatakarékossági célú épületfelújítások révén az építőipar lendületbe hozása.
Mit tehetnek ezért önök Brüsszelben?
SZT: Nemzetközi felügyelet ellenőrzése mellett meg kell adóztatni a spekulatív pénzmozgásokat, fel kell számolni az adóparadicsomokat és bizonyos területeken minimumadók bevezetésével meg kell szüntetni a tagállamok közti éles adóversenyt. Ezek az intézkedések nemzeti szinten nem hozhatók meg. Az unióban a támogatások elosztásával lehet fejleszteni a hátrányos helyzetű kistérségeket, a vasutat, segíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, az olcsó import helyett ösztönözni a helyi termelést.
JB: Az uniós támogatások elosztására vonatkozó nemzeti kiosztási terveket is Brüsszelben hagyják jóvá. Befolyásolni lehet, hogy például a közlekedésfejlesztési pénzekből ne autópályára, hanem a közösségi közlekedésre költsön a magyar kormány, az agrárkifizetéseket a nagyipari termelés helyett a kisebb, közösségi termelési módok támogatására költsék.
Az LMP gazdasági programja több szállal kötődik a környezetvédelemhez, sokszor utal a fenntarthatóságra, az energiatakarékosságra, klímavédelemre. Nevezhetnénk „zöldprogramnak” is: mennyire hangsúlyos kérdés ma a környezetvédelem?
SZT: Magyarországon a zöld ma „szitokszó”, felejtsük el a negatív beidegződéseket, amikor zöldprogramról, környezetvédelemről beszélünk. A világot ma egyszerre sújtja ökológiai, gazdasági és társadalmi válság. Meg kell tanulni globálisan gondolkodni, nem lehet egyiket a másik rovására „kezelni”, nem lehet a gazdasági kihívásokra a természeti erőforrások fokozottabb igénybevételével válaszolni.
JB: Az LMP a korábban említett forrásokon kívül a szennyező fizet elve alapján bevezetné az ökoadót – a környezetszennyező cégek okozta károkat ma a mi adónkból próbálják semlegesíteni – a befolyt összeget pedig a fenntartható fejlődést szolgáló beruházásokra fordítaná. Ezek egyszerre támogatnák a munkahelyteremtést, a környezetvédelmet, csökkentenék a lakosság kiadásait és az ország energiafüggőségét, illetve energiaigényét.
LMP-road show
A konkrét intézkedések közt pedig szerepel az energiatakarékos felújítások és építkezések támogatása, amelyben a hazai vállalkozók mellett szerepet kaphatna a kutatás-fejlesztés is. Decentralizálni kell az energiatermelést is, óriási teljesítményű erőművek helyett kis, egy-két falu, kistérség ellátását biztosító alternatív megoldásokat kell támogatni. Egyes területen a geotermikus, máshol a szélenergiát, míg a harmadik helyen az energiaültetvényeket, mindezt kiegészítve napkollektorokkal.
Mindehhez szemléletváltásra van szükség: meg kell törni a megcsontosodott struktúrákat, gondolkodásmódot az állam és az egyén szintjén is. Az LMP 5-8 év alatt fokozatosan megszüntetné a gázárkompenzációt, amelynek összegét energiatakarékos beruházások támogatására fordítaná. Ezzel párhuzamosan meg kell győzni a lakosságot, hogy ne akarja 23-24 fokra felfűteni otthonát.
—-Kisebbség, autonómia és klímaharc—-
Az egyik legnagyobb kihívást, a „klímaharcot” globálisan kell megvívnunk. Mit tesz, mit tehet az EU, hogy ne csak az unióban, hanem a világ más tájain is csökkenjen a CO2-kibocsájtás?
JB: Év végén Koppenhágában döntenek a 2012-ben lejáró kyotói megállapodás, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének folytatásáról. Nagyon fontos, hogy itt egy szigorú, igazságos és hatékony egyezség szülessen: igazi párbeszédnek kell folynia és véget kell vetni az „egymásra mutogatásnak”. A Föld egészét nézve jelenleg a fejlett „északi világ” a dél nyersanyagait, munkáját használja és kihasználja, amiért némi segéllyel és hitellel fizet. Ezt az aránytalanságot meg kell szüntetni. Globális partnerséget kell kialakítani, amelyben azt is figyelembe vesszük: a mi jólétünk árát, a környezetszennyezést jórészt a harmadik világ erdői nyelik el. Az együttműködésnek viszont csak az egyenlőség lehet az alapja.
Cserhalmi György, Szabó Tímea és az LMP-lista 3. helyén álló Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke (forrás: LMP)
Együttműködésről beszélnek, a hazai politikában van partnerség? Önök például támogatják az előrehozott választásokat?
SZT: Egyértelművé vált, hogy hazánkban a neoliberális gazdaságpolitika megbukott, a jelenlegi elit mégis ilyen eszközökkel próbál kilábalni a válságból: teljes elitváltásra lenne szükség, amihez nem feltétlenül jelent megoldást az előrehozott választás. A jelenlegi helyzetben csak úgy frissülhet fel a politikai és gazdasági elit, ha az egész rendszert átalakítanák. Át kellene gondolni például a kopogtatócédulák szükségességét, lejjebb kellene vinni a parlamenti küszöböt, hogy a kis pártok is szerephez juthassanak.
Milyen választ kínál az LMP a mai magyar társadalmat megosztó kisebbségi kérdésekre?
SZT: Populista megoldás ma mindenből kisebbségi ügyet fabrikálni anélkül, hogy valóban megpróbálnánk javítani a kisebbségek helyzetén. A Lehet Más a Politika nem akar belemenni a politikai acsarkodásba, a romakérdést elsősorban komplex gazdasági ügyként kezeli. Magyarország 30 százaléka gyakorlatilag egy gazdasági gettó, erre kell megoldást találni.
Támogatják a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit?
SZT: Határozottan. Az EP-programunk egyik nagyon fontos eleme a határon túli magyar kisebbségek nyelvi, kulturális és önkormányzati autonómiatörekvéseinek támogatása. A kérdést azonban kimondottan apolitikus módon szeretnénk megoldani, tiszteletben tartva az adott ország viszonyait. Nem célunk a szülőföld elhagyására ösztönözni őket, az adott országban való boldogulásukat kell segítenünk.
JB: Ebben a mindenkori magyar kormánynak komoly, akár anyagi kötelezettsége van, és a nemzetközi kapcsolatokban is erőteljesen érvényesíteni kell anélkül, hogy keresnénk a konfliktust más országokkal. A kettős állampolgárság felvetése azonban véleményem szerint hibás hozzáállás: nem ezen múlik a határon túli magyarok sorsa.
Milyen eredménnyel lennének elégedettek az európai parlamenti választáson?
SZT: Huszonkét mandátummal lennénk a legboldogabbak. A viccet félretéve: az EP-választás az LMP szempontjából már csak a pártfinanszírozás rendezetlensége miatt is Dávid és Góliát harcának tűnik. A célunk, hogy a választók küldjenek világos üzenetet, hogy elegük van az eddigi politikából, a nagy pártok hatalmi harcaiból. Néhány képviselői hely pedig már elég egyértelmű üzenet lenne. Az Európai Parlamentben a Zöldek frakciójához csatlakoznánk, Brüsszelben nem fogjuk egyetlen hazai nagy párt szekerét sem tolni.
