A kormány 2006-os megszorító intézkedései előtt a tévénézőkhöz szóló miniszterelnök a Magyarországot súlyosan érintő globális pénzpiaci válság kapcsán ezúttal interjú formájában nyugtathatta volna a bérükért és nyugdíjukért aggódókat. Az egyébként ellenfelei által is elismert kommunikációs képességekkel rendelkező Gyurcsány Ferenc azonban ezúttal sem élt az alkalommal, a beszélgetés első felében leginkább az IMF-hitel pénzpiaci részleteit ismertette – áll a Nézőpont Intézet latolgatásában.
Fontos elemnek tartják azonban, hogy a miniszterelnök hangsúlyozta: a mintegy ötezer milliárd forintos hitelkonstrukció 2010-ig, tehát pont a következő választásokig tart, amivel az ő idő előtti lemondását kilátásba helyezők felé saját pozíciójának stabilitását kívánta jelezni.
Megvédte a 13. havi nyugdíjat
Gyurcsány Ferenc csak a beszélgetés második felében fejtette ki – azonban itt is újdonságok nélkül – kormánya cselekvési tervét: a legfőbb cél a munkaerőpiac, azon belül is a közszférában dolgozók állásainak védelme, amiért cserébe a bérbefagyasztást sem tartja túl nagy árnak. Látványosan hiányoztak azonban a nemzeti csúcson hangoztatott „kidolgozandó reformok”: a kormányfő ezúttal többnyire védekező pozíciót választott.
Ugyanez jellemezte a – meglepően rövid ideig, mindössze három perc keretében tárgyalt – nyugdíjrendszert is: miközben Gyurcsány Ferenc lényegében ismét megvédte a 13. havi juttatást, és „sürgető” tényezők hiányában, időben kitolta a szerkezeti átalakítást. Tette ezt annak ellenére, hogy a kormány hivatalba lépése óta többször hangoztatta ennek szükségességét.
Nem mondott újat
Kevés „kedvelt téma” maradt a beszélgetésben: a miniszterelnök mindössze a számla nélküli képviselői juttatások felszámolásának szükségességét hangoztatta, igaz, azt is hozzátette: neki az országgyűlés ilyen jellegű döntésére nincs hatása, látszólag elfeledve saját, egy évvel ezelőtt bejelentett népszavazási kezdeményezését is.
Az adócsökkentés kizárásával sem mondott lényegileg semmi újat Gyurcsány Ferenc: bár az interjú során többször hangsúlyozta, nem az IMF diktálja a tempót a kormány gazdaságpolitikája terén, a köztehercsökkentés elvetésénél elsősorban a valutaalapra hivatkozott – emeli ki a Nézőpont Intézet.
Összességében az interjú kevés pozitív üzenetet és újdonságot tartalmazott, Gyurcsány Ferenc az ilyen esetekben a választók által igényelt „védelmező” politikus szerepével sem igyekezett saját hitelességét erősíteni. A beszélgetés több, ellentmondástól terhelt része is arra enged következtetni: 2006 után a miniszterelnök ismét elszalasztotta annak lehetőségét, hogy egy krízishelyzetben javítson saját, megkopott képén.
