Belföld

Tizedével kevesebben leszünk 2050-re

admin
admin

2008. 09. 19. 13:51

Várhatóan 12 százalékkal csökken Magyarország népessége 2050-ig, de vannak ennél pesszimistább előrejelzések is. A bevándorlás javíthat a képen, ám a termékenység alacsony, a falusiak életesélyei rosszabbak, és egyre több a szingli.

Várhatóan 12 százalékkal csökken Magyarország népessége 2050-ig – derült ki a Tárki és az UniCredit Bank Európai Társadalmi Jelentés című tanulmánykötetéből.

Gábos András, a fejezet egyik szerzője elmondta: ez a 12 százalékos csökkenés az Eurostat előrejelzése, ennél azonban vannak pesszimistább várakozások is.

Itt a legalacsonyabb a termékenység

A termékenységi tendenciákat elemezve kifejtette: Európa északi részén a legmagasabb a termékenység, a legalacsonyabb pedig Kelet-Európában, azonban a következő évtizedekben várhatóan csökkennek az egyes régiók közötti különbségek.

A jelentés kitér a halandóság kérdésére is, és megállapítja: Magyarország a születéskor várható életkort figyelembe véve a Balti-államok mellett a legrosszabb helyzetű ország Európában. 2050-re a magyar férfiak születéskor várható életkorát 78 évre, míg például a szomszédos Ausztriában élőkét 84 évre prognosztizálja.

A falusiak négy évvel kevesebbet élnek

Az e témához fűződő egészségpolitikai kihívásokról Jávor András, a Tárki Egészség Központ vezetője elmondta, a születéskor várható élettartamot illetően Magyarországon drámai eltérés van attól függően, hogy mekkora a település nagysága. A kisfalvak és Budapest között akár négy év is lehet a különbség a főváros javára – jegyezte meg.

Hozzátette: Magyarország az Európai Unióban a legelső a százezer lakosra jutó rákhalálozásban – jóval meghaladva a 2004-ben, velünk együtt csatlakozott országok átlagát is.
Az Európai Társadalmi Jelentés számot ad a vándorlásról is. Becsléseik szerint az EU teljes népességén belül 2005-ben 8,3 százalékot tett ki a bevándorlók aránya, ami körülbelül 40 millió embert jelent. Magyarországon – teszik hozzá a készítők – ugyanezen évben mintegy 316 ezer migráns élt, túlnyomó részben magyar nemzetiségűek.

A bevándorlás fékezheti az öregedést

A témával kapcsolatban Sik Endre, a Tárki vezető kutatója megjegyezte, a migráció, a vándorlás természete egyre inkább változó, és ma már egyre kevésbé jelenti csupán azt, hogy valaki az egyik országból a másikba vándorol.

Gábos András a felvázolt demográfiai folyamatok társadalmi következményei között említette például a népességszám csökkenését, az idősek létszámának drámai megugrását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bevándorlás – a feltételezések szerint – fékezheti a népesség öregedésének folyamatát.

Egyre több az egyszemélyes háztartás

A háztartásszerkezet változásait érintve kifejtette, hogy – csakúgy, mint az EU-ban – Magyarországon is egyre nő az egyszemélyes háztartások aránya, a gyermekeseké pedig csökken.

A Tárki és az UniCredit Bank 2008-as Európai Társadalmi Jelentésének egyik újdonsága, hogy az EU országainak lakosságát mint egységes társadalmat mutatja be. A demográfiai folyamatokon túl tárgyalja többi közt a munkaerőpiac helyzetét, a jövedelmek eloszlását és a lakáskörülményeket is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.