A kereszténydemokrata politikus szerint az uniós támogatásokat csak munkahelyteremtő vagy GDP-növelő pályázatokra kellene fordítani, emellett csökkenteni kell a munkát terhelő adókat és járulékokat. A rendszeres szociális segélyeket közhasznú munka végzéséhez kell kötni, adaptálva azt a kanadai példát is, ami alapján ez vonatkozik a civilszervezetek számára végzett önkéntes munkára, illetve tanulásra is – véli a néppárti EP-képviselő.
Surján László elfogadhatatlannak nevezte, hogy a segélyben részesülő, ám nem együttműködő családoktól a gyermekek után járó családi pótlékot vonják meg. Álláspontja szerint együttműködésre ösztönözne egy olyan megoldás, hogy ilyen esetekben a pénzt természetbeni ellátással, vagyis élelmiszerrel, ruházattal és taneszközökkel váltanák ki.
Mint mondta, a Gyurcsány-kormány a szociális törvény 2005. évi módosításával lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat és az embereket, akiknek dönteniük kell, érdemes-e egyáltalán munkanélküliség helyett dolgozni.
Felidézte, hogy 1994-ben az Antall-kormány idején, az ő népjóléti minisztersége során született az a törvény, amelyik közmunkához köti a munkanélküli segély lejárta utáni jövedelempótló támogatás folyósítását. Hozzátette: ezen a Horn-kormány kicsit lazított, de a rendszer 2005-ig nagy vonalakban működött, amikortól a megállapított szintből vonják le a család meglévő jövedelmét, és a különbözetet folyósítják segélyként.
Az EP-képviselő ennek tarthatatlanságát illusztrálva példaként felhozta, hogy ha egy házaspár egyik tagja munkanélküli, házastársa pedig minimálbérért dolgozik napi 8 órát, az utóbbi mindössze 7000 forinttal kap többet annál, mintha segélyből élne. Surján László úgy vélte, sokan ezért önként lesznek munkanélküliek, mert tudnak számolni, vagy a bűnözésnek is nevezhető feketemunka világát választják.
