Lövétei Istvánt azután kereste meg a távirati iroda, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a hétvégén egy előrehozott választás szükségességéről beszélt, majd a két kormánypárt között a koalíció jövőjét is érintő feszültség alakult ki az egészségügyi miniszter hétfő reggel bejelentett leváltása miatt.
Az alkotmányjogász elmondta, alkotmányjogilag kétféle módon kerülhet sor új választásokra. Az egyik lehetőség az, hogy az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról; ekkor az államfő új választásokat ír ki.
40 nap
A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.
Ha a parlamenti többség talál olyan személyt, akit támogatna, akkor az új kormányfő megválasztásáról és a régi megbízatásának megszüntetéséről egy szavazással döntenek.
Ekkor új kormányt kell alakítani, de az új miniszterelnök a korábbi miniszterek kinevezését is javasolhatja az államfőnek.
6 hónap
Ha a parlament a saját feloszlatásáról dönt, a határozatot megküldik a köztársasági elnöknek, aki három hónapos határidővel kiírja az új, kétfordulós országgyűlési választást. A tapasztalatok szerint az új kormány megalakulásáig csaknem fél év is eltelhet – fűzte hozzá az alkotmányjogász.
Addig, az átmeneti időben a korábbi kormány marad a helyén ügyvezetőként. Ez azt jelenti, hogy az új kormány felállásáig nem hozhat önálló hatáskörben kormányrendeletet, és nem köthet nemzetközi szerződéseket sem. Megjegyezte: ha nincs parlamenti többség, akkor a képviselők törvényeket sem tudnak hozni.
Egy esetleges kisebbségi kormányzás esetén a kormány hivatalban marad, ám ettől kezdve nem garantálható, hogy a törvényjavaslatokat a parlamenti többség megszavazza.
Szakértői kormány?
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint az SZDSZ kilépése esetén létrejövő kisebbségi kormány folyamatos szavazatvásárlásra kényszerülne, így képtelen volna a jelenlegi válságos gazdasági és politikai helyzetben szükséges, adott esetben népszerűtlen lépések megtételére.
A képviselők ugyanis immár a 2010-es választást tartják szem előtt, a politikailag vállalható népszerűtlen intézkedések ideje elmúlt. Ráadásul a szocialistáknak nincs világos programja sem az adóreform, sem az egészségbiztosítás átalakításáról, amely megkönnyíthetné a kisebbségi kormányzást – véli a politológus.
Nem túl esélyes
Szerinte a gyenge magyar makrogazdasági adatok különösen kiszolgáltatottá teszik az országot, s szükségessé a hatékony kormányzást. Az Orbán Viktor által felvetett előrehozott választás ugyanakkor nem túl esélyes, hiszen arról továbbra is a parlamenti, jelenleg ellenérdekelt többség dönthet.
A válságos időszakban ezért újra megjelenhet a szakértői kormányzás gondolata, amely határozott idejű mandátummal, a szakemberek már régóta létező konszenzusával meghozhatná a szükséges, válságkezelő döntéseket. 1997-1998-ban Josef Tošovský jegybankelnök vezetésével Csehországot egy ilyen szakértői kormány mentette meg az elhatalmasodó válságtól – jegyezte meg Mráz Ágoston Sámuel.
