Az EB azért fordult a bírósághoz, mert Magyarország nem teljesítette a harmadik (unión kívüli) országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló irányelv betartásához szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve ezekről nem tájékoztatta a bizottságot.
Az uniós szerződések szerint az irányelv olyan jogszabály, amely a célok tekintetében minden tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A tagállamok ezért az irányelvben előírt határidőn belül kötelesek meghozni az irányelvek nemzeti jogba való átültetéséhez szükséges intézkedéseket, és ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni a bizottságot. A mostani esetben legkésőbb tavaly január 23-ig hatályba kellett volna léptetni a szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket: a bizottság információi szerint azonban Magyarország mindeddig nem hozta meg ezeket.
Több per is lehet
Nem Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely ellen ugyanezen irányelv végre nem hajtása miatt a brüsszeli bizottság a bírósághoz fordult, több más ország ellen is megkezdődik a per – mondták a távirati irodának a bíróságon. Az ügyben már idén ítélet születhet, ha Magyarország nem védekezik, ha azonban észrevételeket tesz, a végső szó kimondására vélhetően csak jövőre kerül sor. Amennyiben időközben megszületik a kifogásolt jogszabály, az Európai Bizottság – korábbi tapasztalatok szerint – várhatóan eláll a pertől.
Amennyiben a bíróság elmarasztalná Magyarországot, és a jogszabály az ítéletet követően sem születne meg, egy újabb eljárás végén már pénzbírság várna az országra. Korábbi sajtóértesülések szerint hamarosan hasonló eljárás kezdődhet a médiatörvénnyel és az aranyrészvénnyel kapcsolatos jogszabályi hiányosságok miatt is.
