A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) hatálya mindig az adott év első napjától az utolsóig tart. A szabályok szerint azonban ha 30 napig nem fizet az ügyfél, akkor a kockázatot ennyi ideig még vállalja a biztosító.
A határidők betartása akkor is a szerződő felelőssége, ha a biztosító volt az, amelyik mulasztott, például valamilyen okból elfelejtett időben csekket küldeni. Erre tehát elvben nem hivatkozhatnak a feledékeny autótulajdonosok, bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a biztosítók sem mindig olyan szigorúak.
Halasztást adhatnak
Amióta piaci alapon működik a kgfb, és minden november elején tarifát hirdetnek a biztosítók, mindig vannak közöttük olyanok, amelyek a vártnál jóval több új ügyfelet nyernek, és nem tudják a csekket kiküldeni január végéig. A késedelem jogkövetkezményét úgy oldják fel, hogy díjhalasztást engedélyeznek az ügyfeleknek. Vagyis fizetniük nem kell, a biztosításuk mégis él. (Ez évek óta bevett gyakorlat.)
A múlt év végén az üzleti biztosítók közül például az Uniqa jutott a vártnál több ügyfélhez. Ertl Pál, a biztosító nem életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja néhány napja ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy 29 ezer felmondás mellett ennek mintegy duplája az új szerződések száma, és még mindig vannak feldolgozatlan ajánlatok. Ezért ez a biztosító február 28-ig adott díjhalasztást az ügyfeleinek.
A kgfb-váltás másik nagyobb nyertese a Közlekedési Biztosító Egyesület (KÖBE) volt. Az MTI tőlük azt az információt kapta, hogy a feldolgozást befejezték, a csekkeket kiküldték. Hasonlóan nyilatkoztak a két nagy autós biztosító – az Allianz és a Generali-Providencia – illetékesei is.
Érdemes azért fizetni
A kgfb-rendelet szabályait a biztonság kedvéért azért mindenkinek érdemes betartania, miután a következmények kellemetlenek lehetnek. Az esedékességtől számított 30 nap elmúltával díjnemfizetés miatt megszűnhet a szerződés. Ilyenkor újabb szerződés megkötésére van szükség, amit viszont már ebben az esetben csak és kizárólag az eddigi biztosítójánál tehet meg az ügyfél úgy, hogy közben az addigi bonus-malus besorolását is elveszíti.
Ráadásul, ha vitára kerül a sor biztosító és szerződő között, akkor a bírói gyakorlat sem az ügyfélnek kedvez. Jogilag ugyanis csak abban az esetben tekintik a biztosítót hibásnak, ha a biztosító a csekk megküldését az adott díjfizetési időszakokra megfelelő határidővel a szerződésben kifejezetten vállalta. Ha ezt nem tette meg, akkor a bíróság azt mondhatja, hogy bár nem kapott csekket az ügyfél, díjfizetési kötelezettségének más módon is eleget tudott volna tenni.
Ha tehát a csekkes befizetést választó ügyfelek azt érzékelik, hogy január végefelé sem kapták meg a 2007-es évre vonatkozó kgfb-csekkjüket, akkor érdemes más megoldást keresniük. Például átutalással vagy a postán elérhető rózsaszín csekken rendezhetik a díjukat, illetve személyesen is jelezhetik a problémát a biztosító ügyfélszolgálatánál.
A felmondás is lényeg
A szabályok évek óta ismertek és így működnek, mégis minden évben vannak késedelmes fizetők a biztosítók tapasztalatai szerint. De akadnak olyan autósok is, akik anélkül kötnek új kgfb-t, hogy a régit felmondták volna. Az ő új biztosításuk így nem érvényes, a régi kockázatvállalása pedig január végén lejár. Vagyis biztosítás nélkül kezdik a februárt, és az idei szerződésüket csak a korábbi biztosítójukkal köthetik meg, miközben elveszítik a bónuszukat is. Rájuk tehát hasonlóképpen a röghöz kötés szabályai vonatkoznak, mint a díjnemfizetés esetén.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
