Az IRM államtitkára, Kondorosi Ferenc megerősítette a lap információját, azzal a kiegészítéssel, hogy az új büntető törvénykönyv szankciórendszerének jelenleg is tart a kidolgozása, a témát szakmai vitára bocsátják, s csak azután döntenek a szankció megszüntetéséről vagy fenntartásáról. Elmondta: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel összefüggésben számos kétely fogalmazódott meg hét évvel ezelőtti hatálybalépése óta, főleg a rendelkezés emberiességét illetően.
Az államtitkár szerint az európai államok jogrendszerei többségében már nem alkalmazzák a büntetés e formáját, s általánosságban 15 évi szabadságvesztés után megnyílik a lehetőség a feltételes szabadulásra. Több külföldi állam alkotmánybírósága elvi éllel mondta ki, hogy az elítélt csak akkor őrizheti meg emberi méltóságát, ha van reménye a szabadulásra – jegyezte meg Kondorosi Ferenc. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tényleges életfogytiglan jogintézménye a kiemelkedően kegyetlen, a társadalom rendjét alapjaiban veszélyeztető cselekmények okán indokolt lehet.
A Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának vezetője, Kónya István a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést a jelenlegi büntetőrendszerben indokoltnak tartja. Lehetnek ugyanis olyan bűnesetek, amikor a terhelt végleges izolálása szükséges, mert ezt kívánja meg a társadalom jól felfogott érdeke. Ezt sokan vitatják. A büntetés-végrehajtástól például érkeznek olyan jelzések, hogy kevéssé motiválhatók azok az emberek, akiket egy életre elzártak a külvilágtól. De egy államnak vállalnia kell a büntetés-végrehajtás nehézségeit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
