Az államfő május 4-re hívta össze az első, nem nyilvános tanácskozást, amelyre olyan, a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről. A tervezett program szerint délelőtt a résztvevők bemutatják saját régiójukat és tevékenységüket. Délután kerekasztal-beszélgetések lesznek, amelyek három témával foglalkoznak: a határon túli magyarok helyzetének megváltozása az új európai viszonyok között, a fiatal generációk magyarságtudata és a támogatáspolitika.
A több éven át tartó tanácskozás-sorozat kiemelt témai közé tartoznak a határon túli magyar kisebbség szociális, gazdasági, kulturális helyzete, az elvándorlás, az asszimiláció, a népességfogyás kérdése, de olyan problémák is szóba kerülnek majd, mint a munkanélküliség, az alkoholizmus, az analfabetizmus és a magyarajkú romák ügye. A konferenciákon megvizsgálják majd a jelenlegi magyar támogatáspolitika hatékonyságát, a határon túli magyar közösség jövőképét, a kisebbségi nemzetrész gazdasági erejének fejlesztési lehetőségeit, valamint a magyarországi munkavállalás és bevándorlás kérdését.
„A problémák és a perspektívák együttes feltárásával az államfő hatni akar arra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés. Az eszmecserének a későbbiekben a nyugati szórványmagyarság helyzete is témája lehet” – olvasható a dokumentumban. A tervek szerint évente két-három alkalommal tartanak majd találkozókat.
A dokumentum szerint „a kezdeményezés nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe”.
