Az agrárium fejlődőképes, lehet hitelezni hosszú távon is – mondta a miniszter az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által a garanciaprogramokról, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozását elősegítő eszközökről rendezett, az EU bizottsága és az Európai Hitelgarancia Szervezetek Szövetsége (AECM) által is támogatott konferencián.
Gráf József szerint az agráriumban „testre szabott hitelek” kellenek, nem mindig szokványos finanszírozási tevékenység van az ágazatban, s a banki szféra sem mindig kedvezően áll ehhez hozzá. A miniszter kifejtette: a agrárium sajátosságai – a hosszú megtérülési idő, a bizonytalan jövő, a tőkehiány – nehezítik a hitelhez jutást az ágazatban.
A kockázati tényezők között megemlítette a szabályozók – mind az Európai Unió, mind a hazai – változását, amelyek néha követhetetlenek, kiszámíthatatlanságot eredményeznek. Mindehhez pedig még hozzájöhetnek olyan állatbetegségek, mint az elmúlt években a marhakór, vagy a sertéseket sújtó betegségek, most pedig a madárinfluenza. Mindezek alapján kellenek olyan intézkedések, amelyek mind a banki, mind a termelői szférának biztonságot adnak – tette hozzá a miniszter.
Gráf József tájékoztatása szerint 400,3 milliárd forintos támogatás jut jövedelempótlásra, ami kétszer annyi, mint 4 évvel ezelőtt volt, és 23 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor a magyar gazdák még mindig 35 százalékkal kevesebb támogatást kapnak, mint az Európai Unió régi tagországaiban gazdálkodók, 2009 végén, 2010 elején azonban megszabadulnak ettől a hátránytól, „ledobják a hátukon cipelt terhet”, és legyőzik a versenytársakat – mondta a miniszter.
A magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége jelentős és stabil – mondta a miniszter, aki emlékeztetett rá, hogy 2003-ban még 2 milliárd forint veszteséget „termelt” az ágazat, míg 2004-ben már 19 milliárd forint, 2005-ben pedig 55-60 milliárd forint volt az eredmény.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
