A felosztott 177,5 milliárd forintból mintegy 86-ot (48 százalék) a főváros, a többit a 23 kerület kapta, a törvényi előírásoknak megfelelően. A tavalyihoz képest a főváros mintegy 1,9 milliárd forinttal, a kerületek 208 millió forinttal jutottak több pénzhez.
Nyertesek és vesztesek
A kerületek közül a legkevesebbet, valamivel több mint egymilliárd forintot az V. kerület, a legtöbbet, 6,3 milliárdot a III. kerület kapott. Ugyancsak Óbuda zárta a tavalyihoz képest a legnagyobb plusszal, több mint 800 millió forinttal az idei forrásmegosztást. Több kerület, így a VII., a IX., a X. és a XXI. is több mint 300 millió forinttal kapott kevesebbet az előző évinél.
A főváros által készített javaslatot nyolc kerület, köztük a IV., a VII. és a XV. nem fogadta el, a XVIII. kerület álláspontját pedig nem tartalmazta az előterjesztés. A javaslatot Ferencvárosra nézve rendkívüli hátrányosnak minősítette a városrész szabad demokrata polgármestere, aki jelezte, hogy a benyújtott anyag elfogadása esetén soron kívüli vizsgálatot kért az Állami Számvevőszéktől.
A luxusadóról nem döntöttek
Kupper András (Fidesz) úgy vélte, hogy a forrásmegosztás során, ami szerinte “szerencsejátéknak” tekinthető, senki nem jár jól. Kifogásolta, hogy a törvényi előírás ellenére a forrásmegosztási rendeletben nem döntenek az úgynevezett luxusadó-bevétel felosztásáról.
Zsinka László (MIÉP) szerint jogsértő az, hogy a kerületek véleményét csak a helyszínen kapták meg. Megdöbbentőnek tartotta, hogy a forrásmegosztási javaslatot nem egy választott vezető, főpolgármester-helyettes, hanem a főjegyző jegyeztette elő. Mint mondta, nem tartja jónak azt sem, hogy a költségvetés is ilyen módon kerül a közgyűlés elé a jövő héten.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
