A FigyelőNet új, havonta jelentkező sorozata összefoglalja a közvélemény-kutató cégek adott hónapban készült felméréseinek adatait. Igyekszünk rámutatni a közös tendenciákra, az esetleges különbségekre és ennek okaira, ezzel biztosítva a könnyebb kiigazodást a számok rengetegében.
A teljes népességen belül még mindig vezet a Fidesz, a szocialisták azonban apró lépésekkel közelednek. A Szonda Ipsos adatai szerint a legnagyobb ellenzéki párt 28, míg az MSZP 25 százalékon áll. Hasonló adatokat mért szeptemberben a Tárki is: náluk Orbán Viktor pártja 31, míg a jelenlegi miniszterelnöké 27 százalékon áll. A Medián szerint ebben a körben 33-29 az arány a Fidesz javára, a Gallup pedig 30-26-os rokonszenvindexről számolt be a jobboldali párt előnyével. Ez azt jelenti, hogy a közvélemény-kutatók adataiból átlagot vonva szeptemberre körülbelül négy százalékpontosra zsugorodott a különbség a két nagy párt között a teljes szavazókorú népesség körében.
A biztos pártválasztóknál nagyobb a Fidesz-előny
A biztos szavazó pártot választók esetében az eredmény hasonló. A Szonda mérése szerint itt 47 százalékkal vezet a Fidesz az MSZP 43 százalékával szemben. Ez jelentős közeledés, hiszen az ellenzéki párt korábban hónapokig stabilan 50 százalék felett tudta tartani magát. A Tárki mérése szinte százalékpontra megegyezik ezzel: 46-43 százalék az arány a két nagy párt között. Nagyobb – de érdekes módon százalékra pontosan azonos – különbséget mért a Medián és a Gallup. Eredményeik szerint a biztos szavazó pártot választók körében 50 százalékon áll a Fidesz, míg az MSZP kilenc százalékponttal lemaradva csak 41-en.
A kis pártoknak küzdeniük kell
A kis pártok közül a jelenleg a parlamentben ülőknek is nagyon meg kell majd dolgozniuk az újbóli bejutásért a közvélemény-kutatók adatai szerint. A Szonda mérésében, ha szeptemberben lennének a választások, sem az SZDSZ, sem pedig az MDF nem jutna be az Országgyűlésbe, a Medián szerint pedig csak a jelenlegi koalíció kisebbik pártja lépné át az öt százalékot. A Tárki kutatásai azt mutatják, hogy a teljes népesség körében a liberálisok három, a konzervatívok kettő százalékon állnak. A biztos pártválasztók körében azonban mindketten egy százalékkal jobban teljesítettek. A szabad demokratákat a Gallup is négy százaléknak mérte ebben a körben, az MDF azonban adataik szerint a nem túl biztató egy százalékon áll, csakúgy, mint a jelenleg a parlamenti eseményeket kívülről figyelő MIÉP, Munkáspárt és Centrum Párt.
Fej fej mellett a két vezér
Gyurcsány Ferenc kitartóan lépdel felfelé a népszerűségi listán, olyannyira, hogy egy szintre került a Fidesz elnökével. A Medián felmérése szerint a miniszterelnök júliusban még alaposan lemaradt az ellenzék vezérétől: ekkor Orbán Viktor Dávid Ibolya és Mádl Ferenc mögött a harmadik helyen állt 52 százalékponttal, míg a kormányfőnek csak a középmezőnyben jutott hely (43 százalékpont) Lendvai Ildikó és Pokorni Zoltán között. A rá következő hónapban Gyurcsány Ferenc népszerűsége stagnált (Orbáné egy százalékponttal emelkedett), szeptemberben azonban három pontot emelkedett (46), ezzel alaposan megszorítva a Fidesz első emberét. Orbán Viktor ugyanis szeptemberben két pontot vesztett népszerűségéből a Medián szerint.
A Szonda Ipsos adatai még szorosabb eredményt mutatnak: itt a Sólyom-Szili-Dávid dobogós csapat mögött az egykori és a jelenlegi miniszterelnök foglalja el az ötödik-hatodik helyet, megegyező, kereken ötvenszázalékos eredménnyel. A Szonda előző méréseihez képest Orbán Viktor népszerűsége egy pontot csökkent, míg a kormányfőé ugyanennyit emelkedett egy hónap alatt. A két oldal szavazótáborának megosztottságát azonban jól mutatja, hogy a válaszadók mindössze hat százalékának szimpatikus mindkét politikus, az MSZP-szimpatizánsok 84 pontra értékelték Gyurcsányt, míg a Fidesz-szavazók csak 28-ra. De ez a másik oldalon is igaz: Orbán 85 pontot kapott szavazóitól, a baloldal viszont csupán 21-re minősítette.
Egy dologban minden kutató egyetért, függetlenül attól, melyik hónapban végezték a felmérést: Kövér László zárja a népszerűségi rangsort.
