A kormány munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó törvény módosítási javaslatait a munkaadói oldal teljes egészében elutasította az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén. Többek között a munkaügyi bírság 6 millió forintos felső határának 20 millió forintra történő kitolásától tartanak a vállalatvezetők.
Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a munkaadói oldal aggályai ellenére egyértelművé tette: a munkaügyi ellenőrzés állami feladat, ezért konszenzus hiányában is az Országgyűlés elé terjesztik a javaslatot. Ennek ellenére készek a kész a készek a munkaadói oldal által leginkább vitatott paragrafus, az egyes munkaügyi jogszabály-sértésekhez rendelt büntetési tételek ismételt vitájára a megegyezés érdekében.
Borsik János a munkavállalói oldal nevében nagyra értékelte az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség új elnökének tevékenységét, az új munkamódszereket, a feketefoglalkoztatás elleni hatékonyabb fellépést. A szakszervezetek egyébként általában támogatták a kormányzati javaslatokat.
Felső határ
Dávid Ferenc a munkaadói oldal képviseletében egyebek között azt kifogásolta, hogy a munkaügyi bírság hatmillió forintos felső határát 20 millió forintra kívánja emelni a javaslat. A miniszter hangsúlyozta azt is: a 20 millió forintos bírságösszeg azért fontos, mert a munkaadók egy része már eleve bekalkulálta a nagy arányú feketefoglalkoztatásba a hatmillió forintos bírságot.
Büntetésre ösztönző finanszírozás
Elfogadhatatlan a munkaadói oldal számára az is, hogy a munkaügyi ellenőrzési intézményrendszert részben a bírságbevételekből finanszírozzák, mert ez indokolatlan büntetésekre ösztönöz. Azt is vitatják, hogy a Munkaerő-piaci Alap feladata lenne az intézményrendszer további finanszírozása. Mindez állami feladat, tehát a költségvetésből kell fedezni a kiadásokat. Csizmár Gábor ezzel kapcsolatban vállalta, hogy a jövő év során 2007-re vonatkozóan közösen kidolgozzák az intézményrendszer finanszírozásának új módját.
Állami támogatás tiszta vállalatoknak
Aggályos a munkáltatóknak a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó szabályok módosítása azzal összefüggésben, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kívánja rendelni a kormány az állami megrendeléseket, támogatásokat.
Hosszabb eljárás
A munkaadói oldal vitatta azt is, hogy miért kell az eljárási időt 30 napról 60 napra kiterjeszteni. A miniszter szerint egyes ügyekben nem elégséges a 30 nap.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
