A köztársaságielnök-választás körüli vitákat megelőzendő a Magyar Demokrata Fórum az államfő választására vonatkozó alkotmányos rendelkezések felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Az alaptörvény ugyanis több kérdést homályosan fogalmaz meg a kisebb ellenzéki párt szerint, így az MDF az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságán keresztül javasolta a taláros testületnek ezen pontok értelmezését.
Mint Dávid Ibolya az MTI-nek elmondta, három kérdésben tartják fontosnak az Alkotmány értelmezését. Először is nem tisztázott, hogy az Országgyűlés elnöke – az államfő átmeneti akadályoztatása esetén, illetve megbízatásának idő előtti megszűnésén kívül – helyettesítheti-e az elnököt. Az Alkotmány ugyanis más eseteket nem deklarál.
A másik felvetődött kérdés: mi a követendő eljárás, ha az Országgyűlés nem tud érvényesen köztársasági elnököt választani a harmadik fordulóban sem. Az alaptörvény erre vonatkozóan sem ad sok támpontot, nem mondja meg, hogy mennyi időn belül és milyen terjedelemben kell új választást tartani, vagy a korábbit megismételni, de önmagában azt sem mondja ki, hogy új választást kell tartani.
És végül szintén hangsúlyos kérdés lehet, miként is kell a harmadik fordulóban elnököt választani. Vitákra adhat okot ugyanis az Alkotmány azon kitétele, amely szerint az utolsó körben “megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte”. Az MDF szerint nem világos, hogy miként kell értelmezni ebben az esetben a határozatképességet, egyáltalán szükség van-e határozatképességre.
