Az EU-ba tavaly belépett új tagokról szólva az EKB az éves jelentésében megállapította, hogy ezekben az országokban – főleg a balti államokban és Magyarországon – tavaly a lakossági költekezést támogatta a nagy hitelezés, miközben az inflációs várakozások növekedtek az EU-belépés miatt. A legnagyobb infláció Csehországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon és Lengyelországban volt az EKB szerint, miközben a drágulás üteme meredeken csökkent Cipruson és Szlovéniában.
Tavaly Csehországban, Cipruson, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban és Szlovákiában talált túl nagy költségvetési deficitet az EU miniszteri tanácsa. Különösen nagy, azaz 10 százalékhoz közeli vagy azt meghaladó folyómérleghiányt tapasztaltak tavaly a balti államokban és Magyarországon.
Idén az év elején a nagy pénzkiáramlás és a meredek hitelbővülés kockáztatja az árstabilitást, habár belső árnyomást nem észlelni, a jelentés szerint, amely kockázatnak tartja az olaj árát is.
Az ERM-II. felé haladó új EU-tagok közül tavaly a legjobban Lengyelországban, illetve sorrendben Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon értékelődött fel a nemzeti valuta az euróhoz képest, írták a bank elemzői. Észtország, Litvánia és Szlovénia már tavaly júniusban belépett az euróövezet előszobájául szolgáló ERM-II. átváltási mechanizmusba.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
