Az első generációs Multiplával 1998 őszén rukkolt elő a Fiat. Az alapvetően remek helykihasználású egyterű bumfordi formája miatt azonban nem aratott osztatlan sikert.
A Fiatnál mostanára belátták, hogy az amúgy rendkívül dinamikusan fejlődő kategóriában a belső értékek mellett megnyerő külsőre is szükség van.
Fogyaszthatóbb forma 
A Multiplát némi esztétikai kezelésnek vetették alá. A beavatkozás nyomán hagyományos fényszórókat, hűtőmaszkot és motorháztetőt kapott az autó. Az orr-kialakítás leginkább egy nagyra nőtt Stilora hasonlít, ami miatt viszont veszített az egyéniségéből. Ezzel együtt a megújult Multipla formája sokkal fogyaszthatóbb, és így nyilván sokkal többen vállalják majd be az amúgy praktikus autót.
Hatszemélyes
Az autó funkcionalitása mindig is jó volt. Sok más alsó-középkategóriás egyterűvel szemben a Multipla nem a manapság divatos 7 személyes megoldást preferálja. A Fiatnál gondoltak egy nagyot, és inkább megszélesítették az autót, amibe így egyszerre hat utas és 430 liternyi poggyász fér.
Ráadásul ez a hat, előbb említett utas nem is akármilyen bánásmódot élvezhet. Mindenkinek különálló, külön mozgatható ülése van. Elöl és hátul a középső ülések valamivel hátrébb találhatók, mint a szélsők, így valóban mindenki kényelmesen elfér. A lábhely kérdést szintén nagyon ötletesen oldották meg, a kéziféket a vezető baloldalára tették, a váltót pedig a műszerfalra költöztették. A kategóriában igen rövidnek számító 4 méteres hossz és a szokatlan elrendezés dacára is kényelmes, tágas az utastér. 
A műszerfal kialakítása sem átlagos, mivel a meglehetősen furcsa formájú integrált egység valósággal vonzza a tekintetet. Az enyhén a vezető felé fordított egységen kapott helyet a sebességmérő, a váltókar, a klímakapcsoló, és még a légbefúvók is. Persze azért minden gomb, és kapcsoló nem fért ide, ezért a tervezők olaszos lazasággal ezeket „szétszórták” a vezető körül.
Így a külsőtükör állítói a belsőtükör közelébe, a tetőre kerültek. A fényszórómagasságot pedig a slusszkulcs közelében állíthatjuk. Ezek persze semmit sem vonnak le a használati értékből, hiszen csak megszokás kérdése, hol állítgatjuk a kapcsolókat.
A felhasznált anyagok kellemes tapintásúak, a kárpitok vastagok, strapabírók. Az utastérben számos rakodó rekesz, és apróbb rejtekhely van, így rengeteg holmi pakolható ezekbe. Kirándulásoknál jól jön, hogy a középső ülés lehajtva asztallá alakítható.
Meglepő dinamizmus
A nálunk járt tesztautóban 1,6 literes 103 lóerős benzinmotor dolgozott. Ezzel az erőforrással is meglepően dinamikusan mozog a Multipla, ami a rövidre áttételezett váltónak köszönhető. Ez a városban remek, hiszen könnyű felvenni a forgalom ritmusát, ám autópálya menetben sajnos kissé zajos. A hatalmas homlokfelület, és a 4000-fordulat környékén már hangos motor miatt 120-130-as tempóig mondható csöndesnek az utastér, e fölött már kissé zajossá válik. Remek helyre került a váltókar és a kapcsolhatósága is első osztályú, rövid utakon, akadásmentesen jár. Nagyon megnyerő a Multipla fékje és futóműve is. Magas építése ellenére félelemérzet nélkül kanyarodhatunk. A dőlésre persze, mint minden egyterű, ez is hajlamos, de a kategória társakhoz képest is kimondottan jó a futóműve.
Városban remekül boldogul a Multipla, a viszonylag rövid autó elképesztően fordulékony, így nagyon könnyű vele parkolni, amit az osztott tükrök is segítenek. A magas üléspozíció, és a nagy üvegfelületek miatt nagyon jó a kilátás, amit a rendelhető üvegtető csak tovább fokoz.
Értékelés
A megújított Multipla már sokak számára vonzó lehet, mivel az elődhöz képest jóval konszolidáltabb a formája. Az autó tudása, és kategóriában egyedülálló hatüléses megoldása valóban kitűnő. Az utóbbi időkhöz képest a minőség sokat javult, de néhány apróságon még lehetne javítani. A Multiplához igazán az 1,9-es dízelmotor illik, de a 700 ezerrel olcsóbb benzines is jó választás, hiszen az autó kellően dinamikus, és odafigyelve a fogyasztása is kordában tartható. A Multipla remek választás azoknak, akik valóban ki akarják használni a hatszemélyes utasteret. 
