Nőtt a politikai kockázat Magyarországon

Az évenként nyilvánosságra hozott politikai kockázati index (PRI) értéke 2004-ben 68 pont, amely szerint hazánkban továbbra is alacsony a politikai kockázat, ugyanakkor a 2003-as értékhez képest ez 3 pontos csökkenés. Azaz 2004-ben az előző évihez képest enyhén növekedett Magyarországon a politikai kockázat – állapítja meg a szerdán nyilvánosságra hozott, a Political Capital Institute és a Figyelő által immáron második éve elkészített Országjelentés. A fontosabb kockázati faktorokat mérő jelentés vezető magyar gazdasági és politikai elemzők segítségével ad összegzést Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről.

PRI-skála A PRI az ország éves politikai-társadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója, melyet évente tesz közzé a Political Capital Institute. Az indexen a nagyobb szám mutatja az alacsonyabb kockázatot: 0 a maximális, 100 a minimális politikai rizikót jelzi. A PRI olyan módszertan alapján készül, ami hosszú távon lehetővé teszi az egyes évek összehasonlíthatóságát, és a változások mértékének pontos becslését. A módszer a számszerű adatokat és szakértők véleményét egyaránt figyelembe veszi. Az Intézet először a 2003-as évre vonatkozóan tette közzé a politikai kockázati elemzést, az index akkor 71 ponton állt.

Negatív elmozdulás

A politikai értékelés szerint a negatív irányú elmozdulást elsősorban a kormányváltás, valamint a jogbiztonság területén tapasztalható hiányosságok okozták. További kockázat-növelő tényezőként értékelték a szakértők, hogy valamelyest növekedett az idegenellenesség mértéke, és hogy az elmaradt reformok több területen is az eleve meglévő problémák felerősödéséhez vezettek. A Political Capital Institute szerint a 2005-ös évben nem várható a politikai kockázat jelentős mértékű csökkenése. Az országgyűlési választások előtt mélyreható reformok elindítására kicsi az esély, amit a politikai ellentétek várható élesedése is alátámaszt.

Miközben 2003-ban a legmagasabb pontértéket a jogbiztonság alindexe kapta, 2004-re a ez a tényező a második helyre szorult vissza, értéke a 2003-as 79 pontról 75 pontra esett. A legjobb értékelést az állam és gazdaság alindexe kapta a szakértőktől (amely az állami vagyon nagyságát, a gazdasági törvények módosításának gyakoriságát és a gazdasági szabadság szintjét méri): a mutató 78 ponton áll. Jelentősen romlott ugyanakkor a politika stabilitása (72-ről 67 pontra), amelynek fő okát abban látják az elemzők, hogy 2004 a harmadik magyar köztársaság életében az első olyan év volt, amikor kormányváltás anélkül következett be, hogy a kabinet kitöltötte volna négyéves mandátumát. Szintén jelentős gyengülést mutat a korrupciós tényező (61-ről 59-re), valamint a társadalom idegenellenessége és előítéletessége (70-ről 67 pontra) is.

EcoRisk-index A Figyelő Gazdasági Kockázati Index (EcoRisk) a magyar gazdaságot általánosan jellemző kockázatok összefoglaló, szintetikus mutatója. Az index értéke 0-100 pont között mozoghat. Ha az érték nagyobb, az a gazdasági viszonyok kedvezőre fordulását mutatja, vagyis kevesebb a kockázat. Ha kisebb, akkor kedvezőtlenebb a helyzet, több a kockázat. Az EcoRisk a kockázati tényezők négyféle csoportját választotta és készített ezekből alindexeket: konjunktúra-, pénzügyi-, egyensúlyi- és munkapiaci alindex. A gazdaságot jellemző kockázatokra tehát a konjunkturális ingadozások, a pénzpiaci bizonytalanságok, a makrogazdasági egyensúly állapota és a munkaerő-piac okozta veszélyek együtt hatnak. Az alindexek értéke szintén 0–100 pont között mozoghat, az EcoRisk pedig a mért értékek átlagaként adódik. Az EcoRisk mutatóját negyedévenként számítják ki és teszik közzé a Figyelő hasábjain. Az éves átlagos adatokat nézve sem mutatkozik lényeges különbség az elmúlt két év indexe között: a 2003-as 49,1-es mutató tavaly 49,7-re módosult.

Még mindig közepes a magyar gazdaság kockázata

A negyedévente közzétett gazdasági kockázati index (EcoRisk) aktuális értéke 51 pont, vagyis a magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi. A legfőbb kockázati tényező még mindig a külső és a belső egyensúlyi mutatók alakulása, mindenek előtt az államháztartás mérete és szerkezete. Az alindex 2004. negyedik negyedévében 34,4 ponton állt, amely bár javulás az egy évvel korábbi 29,4 pontos értékhez, ugyanakkor még mindig erős kockázatot jelez. Az év elején még jónak látszó konjunkturális kilátások az esztendő második felére borúsabbá váltak, az export- és beruházás-vezérelt fordulat kedvező hatása megkopott – az alindex a tavalyi év negyedik negyedévére 51,1 pontra esett az egy évvel korábbi 63,7-ről.

A konjunkturális és a munkapiaci kockázatok 2004 végére megnőttek, miközben a pénzügyiek valamelyest mérséklődtek. A négy alindex változása így tulajdonképpen kiegyenlítette egymást, azaz az országkockázat várt csökkenése tavaly elmaradt, pedig a külső környezet – már csak az uniós csatlakozás miatt is – inkább kedvezőnek volt mondható. A kapott eséllyel az ország egyelőre nem tudott élni. Magyarország pillanatnyilag messze van attól, hogy visszakapaszkodjon az „alacsony” kockázati értékű zónába, ahol 2000 elején tartózkodott – értékelik a szakértők. Ugyanakkor hozzáteszik: mindezzel együtt indokolatlan volna recessziótól, vagy a gazdaság kemény földet érésétől (hard-landing) tartani.
Az elemzők várakozása szerint 2005-ben a konjunkturális kockázatok tovább nőnek. A gazdaság egésze szempontjából a kulcs az egyensúlyi pozíciók, az államháztartás rendbetétele lenne – ezt azonban a választások közelsége a magyarországi tapasztalatok szerint felettébb kétségessé teszi. A gazdasági kockázat így várhatóan az idén sem mérséklődik számottevően.

Az Országjelentést részleteiben ismertető cikk teljes terjedelmében a Figyelő április 14-én megjelenő 15. számában olvasható. További részletekért látogasson el a www.orszagjelentes.hu weboldalra!