A GDP 3,6 százalékos bővülésére számít az idén a Kopint-Datorg – jelentették be a kutatóintézet munkatársai, a 2005-ös év gazdasági kilátásait taglaló első Kunjunktúrajelentésükben. Szerintük a magyar gazdaságban a tavalyi év felemás örökséget hagyott 2005-re. A gazdasági növekedés 4 százalékos üteme jelentős gyorsulás az előző évi 3 százalékhoz képest, azonban a növekedési potenciál az év során ennek ellenére csökkent. Ennek egyik oka, hogy az utolsó negyedévben mindössze 0,3 százalékkal bővültek a beruházások.
Magyarország
Kedvező tendenciának tartják azonban a kutatók, hogy folytatódott a 2003 második felében elkezdődött szerkezetváltás, így a GDP-növekedés húzóerejét 2004-ben a beruházások és az export adhatták, miközben a fogyasztás növekedési üteme is csökkent. Ezt a Kopint-Datorg munkatársai úgy értékelték, hogy megteremtődtek a fenntartható növekedés feltételei. Ennek fényében a kedvezőtlen világgazdasági tendenciák ellenére 3,6 százalékos növekedést valószínűsítenek 2005-re.
A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 700 millió euróval emelkedett, és a GDP arányában is nőtt. Az idei hiányt a tavalyihoz hasonló, 7 milliárd eurós szintre prognosztizálják a kutatók, ami GDP-arányosan 8,2 százalékos deficitet jelent a tavalyi 8,8 százalékról 8,2 százalékos hiány után.
Az államháztartás tavalyi, 5,4 százalékos (önkormányzatok nélküli) GDP-arányos deficitje jócskán meghaladta a Pénzügyminisztérium évközi előrejelzését, amely hosszú ideig 4,6 százalékos hiányt tűzött ki célul. Az idei államháztartási hiány a hivatalos 4,7 százalékos céllal szemben 5 százalék körül lehet, ám ehhez is szigorú költségvetési politikára lesz szükség, mivel az alacsony infláció és a lassuló növekedés miatt a tervezettnél alacsonyabb lesz a nominális GDP.
Kedvező tavalyi fejlemény az infláció meredek csökkenése. Miután 2004 közepére a gazdaság nagyjából ledolgozta a januári áfa-kulcsokban bekövetkezett emelés hatását, tavaly ősztől gyorsan csökken az infláció. A tavalyi 6,8 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex után az idén éves átlagban 3,5 százalék várható, de ideális esetben nem zárható ki ennél alacsonyabb áremelkedési ütem sem.
|
A jelentés szerint a 2004-ben csatlakozott új EU-tagországok egyértelmű sikerrel zárták uniós tagságuk első évét. A régió egészében a gazdasági növekedés közel 5 százalékos volt, ráadásul valamennyi országban legalább 4 százalékot ért el. A növekedés igen kedvező szerkezetben, többnyire 15 százalékot meghaladó exportvolumen-bővülés és rendkívül élénk beruházási aktivitás mellett ment végbe.
Az államháztartási hiányok konvergencia-programokban vállalt csökkentését az euró-aspiránsok szinte kivétel nélkül teljesítették. 2004 második felétől javult a munkaerőpiaci helyzet, miközben csökkentek az inflációs feszültségek, és idén a fogyasztói árak 2,5-3,5 százalék közötti növekedése valószínű. Kimagasló a növekedés a délkelet-európai országokban is, amely azonban egyelőre a külkereskedelmi deficitek érzékelhető emelkedésével párosul.
A világ
A Kopint-Datorg szerint tavaly az év egészében kiemelkedő növekedést mutatott a világgazdaság, bár a fellendülés viszonylag hamar veszített lendületéből. Ennek oka a globális feszültségek meglétére és jelentős kockázatokra utal. A globális konjunktúra főleg az Egyesült Államoktól és Kínától kapott ösztönzést, míg Japán és Nyugat-Európa – azon belül is elsősorban az euró-zóna – növekedése nem meggyőző.
Az évközi lassulás ellenére a világtermelés 4-5 százalékos ütemben, a nemzetközi kereskedelem csaknem 10 százalékkal bővült, megfordult a működőtőke-exportnak az előző néhány évben tapasztalt csökkenő irányzata. Az OECD-országok együttes GDP-je 3-3,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A leggyorsabb növekedést az OECD főbb térségei és országai közül az Egyesült Államok mutatta fel (4,4 százalék). Az Európai Unió régi tagállamainak GDP-bővülése (2,2 százalék) csak az előző néhány évi teljesítményéhez képest változott pozitív irányban. Az új tagállamok csekély súlyuknál fogva kevéssé javíthatták az Unió összteljesítményét.
A kutatók 2005-ben éves átlagban az OECD valamennyi főbb régiójában alacsonyabb GDP-bővülést várnak, mint amilyent tavaly regisztráltak. De míg az USA-ban ennek ellenére többé-kevésbé dinamikus maradhat a növekedés (3,7 százalék), az EU-ban csak szerény 2 százalékot, ezen belül az EU15-ben mindössze 1,8 százalékot (az euró-zónában 1,6-ot) várnak. A német GDP a 2004. évi 1,6 százalék után mai becslések szerint 0,8 százalékkal nőhet. Az olajpiacon a közeli hónapokban is fennmaradhatnak a rendkívül magas árak. A múlt évben megkezdődött amerikai kamatemeléseket továbbiak követhetik, s ez megakadályozhatja a dollár további számottevő leértékelődését. A fejlődő világban (elsősorban a világgazdaság egyik húzógazdaságává vált Kínában) a 2004-nél mérsékeltebb ütemben folytatódik a gyors növekedés.
