Ennek az egyházfinak a kiléte azért volna fontos, mert a kinevezéssel az eddig ismeretlen bíboros is tagjává válna a pápaválasztó konklávénak: választhatna, és őt is választhatnák. Ez utóbbira ugyan kicsi az esély, hiszen a klérus által nem ismert jelölt valószínűleg nem kapna bizalmat a kardinálisi testületben.
Csütörtökön a Szentszék nyilvánosságra hota a pápa végrendeletét. A 15 oldalas dokumentumot az osztrák hírügynökség szerint a Szentatya többször átdolgozta. Egy 1990-es bekezdésben azt írja, hogy halála után szentmisét mutassanak be és imádkozzanak érte.
Az iratot először 1979. március 6-án dolgozta át, utoljára 2000 március 12 és 18 között módosított rajta. Már a legelső változatban azt írta, hogy a hidegháború az “isteni gondviselésnek hála” atomcsapás nélkül, békésen fog befejeződni. 1982-ben a pápa megemlítette Lengyelországot lehetséges nyughelyéül. 1985-ben mégis úgy döntött, hogy a kardinálisi testület határozzon temetése helyszínéről. A testamentumból az is kiderül, hogy öt évvel ezelőtt lemondását fontolgatta. Kétezerben ugyanis betöltötte nyolcvanadik évét, így elérte azt a kort, ami után bíborost má nem választhatnak pápává.
Csütörtökön 140 bíboros vett részt a Ratzinger bíboros által vezetett gyűlésen, melyen döntöttek arról, hogy a pápaválasztó konklávét az olasz tévéből széles körben ismert kapucinus páter, Raniero Cantalamessa és a cseh Tomas Spidlik bíboros vezeti majd.
Csütörtök délelőtt még csupán a 180 kardinális mintegy fele tartózkodott az Örök Városban. Eközben folynak a találgatások a szombaton elhunyt II. János Pál utódjának a személyéről. Az igen esélyesnek tartott Claudio Hummes brazil bíboros gyakorlatilag visszalépett a versenytől. Mint egy brazil hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hamarosan visszatér hazájába, hogy tovább tevékenykedjék Sao Paolo érsekeként.
Fiorenzo Angelini olasz bíboros, aki 88 évével már sem aktív, sem passzív választójoggal nem rendelkezik a konklávéban, egy olasz lapnak adott interjúban úgy vélekedett, hogy aligha hazája fogja adni a következő katolikus egyházfőt.
|
A fogadóirodákban a második helyre sorolt Francia Arinze nigériai bíboros úgy vélekedett, hogy “a Nyugat még nem áll készen” egy afrikai pápa elfogadására, ezért neki nincs igazán esélye a sikerre.
A La Razón című spanyol újság viszont tudni véli, hogy az amerikai hírszerzés (CIA) megpróbálja Arinze megválasztása érdekében befolyásolni a nemzetközi médiumokat. Ennek állítólag az a célja, hogy elejét vegye egy erős pozíciójú európai pápa megválasztásának.
Az olasz és a nigériai jelölt között körvonalazódó patthelyzetben ismét fölmerül Joseph Ratzingernek, a hittani kongregáció vezetőjének az esetleges megválasztása.
Az Inside the Vatican című szakmagazinnak nyilatkozó egyházi méltóság szerint ez volna “a természetes választás”, jóllehet a német bíborossal szemben foglal állást a konklávé tagjainak jelentős kisebbsége.
Pápaválsztás két héten belül
Április 18-án, hétfőn ül össze a bíborosi konklávé, hogy megválassza a római katolikus egyház új vezetőjét. Az új pápa megválasztása a katolikus egyház „szenátusának”, a 120 főben maximalizált bíborosi testületnek a kezében van, de az egyházi előírások arra is utalnak, hogy a bíborosok a „Szentlélek szavától indíttatva”, nem pedig kényük és kedvük szerint szavaznak – rossz esetben akár 34-szer egymás után.
Fotó: AP
Milliók Rómában
Rómát több mint egymillió zarándok árasztotta el, és már nem tud több zarándokot fogadni – jelentette be az olasz polgári védelem vezetője.
Guido Bertolaso felszólította a Róma körüli sátorvárosokban tartózkodó zarándokokat, ne tegyenek kísérletet a fővárosba történő bejutásra. Kérte a Rómába tartó híveket, hogy a fővárostól 20 kilométerre délre fekvő Tor Vergata egyetemi negyed felé vegyék az irányt, ugyanoda, ahol a 2000. évi jubileumi rendezvények idején is elszállásolták a nagy tömeget.
