Ki lesz az új pápa?

A vatikáni bíborosok testülete döntött: péntek délelőtt tíz órakor temetik el a szombaton este elhunyt II. János Pál holttestét. A Katolikus Egyházat több mint 26 évig irányító pápát hétfőn délután, a római Szent Péter bazilikában ravatalozzák fel , hogy a világ minden tájáról érkező katolikus hívők búcsút vehessenek az egyházukat 26 és fél éven át vezető szentatyától. A hívőknek három napon át lesz lehetőségük, hogy leróják kegyeletüket a lengyel származású egyházfő ravatalánál, a római La Repubblica napilap több millió hívőt vár az olasz fővárosba.
A temetési gyászszertartást a Szent Péter bazilikában tartják szerdán. 

Gyászmise Budapesten

Az nem dőlt még el, hol helyezik végső nyugalomra a szentatya holttestét. Az egyik lehetőség értelmében a Szent Péter bazilika lengyel kápolnájába temetnék II. János Pált, a másik lehetséges helyszín a Wojtyla-család kriptája a lengyelországi Wadowicében. Egy lengyel lap szerint azonban testét a Vatikánban, szívét azonban Lengyelországban fogják végső nyugalomra helyezni.

A köztévé lekéste? Vizsgálatot kezdeményez az ORTT Fidesz által delegált tagja, annak kivizsgálására, hogy a Magyar Televízió, a kereskedelmi csatornákhoz hasonlóan, miért nem szakította meg időben adását II. János Pál pápa halálhírét követően. Szalai Annamária az MTI-nek vasárnap elmondta, információi szerint csak közel egy órával a pápa halálhírének bejelentése után szakította meg adását az MTV, addig egy futó feliratot sem tettek a képernyőre.   “A kereskedelmi tévék, néha ugyan a jó ízlés mezsgyéjén táncolva(…) az esemény súlyának megfelelően tudósítottak, a Magyar Televízió pedig mintha mi sem történt volna, egyszerűen olyan érzéketlenségről tett tanúbizonyságot, amit muszáj lesz vizsgálni” – szögezte le. Holub Katalin, a köztévé szóvivője szerint, nem igaz Szalai állítása, mivel a Magyar Televízió a hírügynökségi közzététel után 25 perccel jelentette be a szentatya halálhírét. Az MSZP ma közleményben adott hangot felháborodásának az MTV “érzéketlenségével” szemben.

Gyászmisét mutatnak be II. János Pál pápa emlékére ma este Budapesten, a Szent István-bazilikában. Az eseményre meghívták a közjogi méltóságokat, a magyar kormány tagjait, valamint a diplomáciai testület és a testvéregyházak küldötteit. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig bejelentette: a kormány gyásznappá nyilvánította a pápa temetésének napját.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vasárnap közzétett körlevele értelmében ma a főváros valamennyi templomában az esti harangszó után negyedórán át zúgnak a harangok a katolikus egyházfő emlékére. A vidéki templomokban kedden, az esti harangszó után szintén 15 percen keresztül harangoznak a szombaton elhunyt pápa tiszteletére.

Virrasztás Rómában

II. János Pál pápa hosszas szenvedés után szombat este fél tízkor hunyt el. A régóta betegeskedő egyházfő állapota csütörtök este fordult kritikusra. A péntek délutáni híradások még arról számoltak be, hogy a pápa állapota továbbra is súlyos, ám a délután folyamán még magához tért.

Szombat este Szent Péter téren összegyűlt tömegnek Leonardo Sandri bíboros jelentette be a katolikus egyházfő halálát. A BBC jelentése szerint, a tisztelet jeleként hosszas taps követte a hírt, majd a hívek imádkozni kezdtek és Róma központjában több mint százezren virrasztották végig a szombatról hétfőre virradó éjszakát. Az olasz kormány háromnapos gyászt rendelt el. Ugyan a temetés dátumát egyelőre nem határozták meg, azonban a hívők és tisztelői jövő héten a Szent Péter Bazilikában, ravatalán vehetnek végső búcsút a 455 év óta első nem olasz származású pápától.

II. János Pál életrajza A lengyel származású II. János Pál több mint 450 év után az első nem olasz pápa volt. Karol Jósef Wojtyla néven a Krakkóhoz közeli Wadowice városban született 1920. május 18-án, iskoláit szülővárosában végezte. 1938 nyarán apjával Krakkóba költözött, ahol a Jagelló Egyetem bölcsész szakos hallgatója lett. Teológiai tanulmányait titokban kezdte a krakkói érsekség földalatti szemináriumában, 1958-tól krakkói segédpüspök, 1964-től krakkói érsek lett. 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki. I. János Pál halála után, 1978. október 16-án Szent Péter apostol 263. utódjává választották. II. János Pál pápa csaknem másfélszáz lelkipásztori útja közül kettő vezetett Magyarországra, 1991-ben és 1996-ban.

Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő már csütörtökön bejelentette, hogy II. János Pál aznap felvette az utolsó kenetet. Az ezt követő napokban az egyházfő állapota tovább romlott, péntek éjszaka pedig egy olasz hírügynökség II. János Pál haláláról számolt be. A Vatikán akkor cáfolta a hírt, ám szombat este a szentszék bejelentette: a pápa távozott az élők sorából. A gyász nyomán vörösbe öltözött a Vatikán; az elhunyttól három napon át, a temetésig lehet búcsút venni a Szent Péter-bazilikában, míg a bíborosok kilenc napig gyászolják a pápát.

A bennfentesek tudni vélik, valójában azonban komoly talány, hogy ki is lesz a szombaton elhunyt II. János Pál utóda Szent Péter trónusán. Származás, hatalmi pozíciók és világpolitikai kérdések egyszerre befolyásolják a pápaválasztás kimenetelét.

A hétvége során Rómába érkezett a száztizenhét tagú pápaválasztó konklávé több tagja is. A konklávét azonban csak a pápa halála után hívják össze. A testületnek három héttel a pápa gyászszertartását követően kell üléseznie, hogy aztán titkos szavazással, kétharmados többséggel döntsön az új pápáról.

Hogyan választanak új pápát?

Az új pápa megválasztása a katolikus egyház „szenátusának”, a 120 főben maximalizált bíborosi testületnek a kezében van, de az egyházi előírások arra is utalnak, hogy a bíborosok a „Szentlélek szavától indíttatva”, nem pedig kényük és kedvük szerint szavaznak – rossz esetben akár 34-szer egymás után. Bár a választás tényleges lezajlását, a szavazatszerző és lobbizó tagok tevékenységét, a különféle pozícióharcok hátterét a nyilvánosság teljes kizárása miatt valójában csak az aktív, valamint az egykor aktív bíborosok ismerhetik, a pápaválasztói konklávéról kiadott egyházi rendelkezéseken túl a hozzáértők mindig tudni vélik, hogy mi is zajlik a színfalak mögött.

II. János Pál

A találgatások most sem maradnak el: egyesek szerint latin-amerikai lesz az új pápa (a témában járatosak a hondurasi Andres Rodriguez Maradiga bíboros nevét emlegetik), mások afrikai esélyest látnak (elsősorban a nigériai bíborosra gondolva), megint mások viszont a hagyományokhoz való visszatérést jósolják, amikor olasz szármzású bíborosok nevét vetik fel (a püspöki kongregáció feje Giovanni Battista Re, illetve a velencei püspök Angelo Scola). Ha a világpolitka a nyilvánosság kizárása ellenére is beszivárog a Sixtusi-kápolna falai közé, akkor akár kínai egyházfő is vezetheti a katolikus egyházat – bár erre igen kevés esélyt látnak a szakértők.

Változott a bíborosi testület

Abban ugyanakkor szinte mindenki egyetért, hogy II. János Pál szelleme tovább fog élni, hiszen a mostani bíborosok több mint 80 százalékát már ő nevezte ki. II. János Pál személyzeti politikája tulajdonképpen követte a 2. világháború óta megfigyelhető trendet, ami a bíborosi testület internacionalizálását jelentette. Az európai, azon belül is leginkább az olasz bíborosok száma 1939-től kezdve radikálisan csökkent, az afrikai, latin-amerikai és ázsiai származásúaké viszont jelentősen nőtt.

Kattintson a táblára a nagyításhoz!

A pápaválasztás új rendjének bevezetésekor is elsősorban arra koncetrált II. János Pál, hogy a regnálása alatt erőteljesen centralizált egyház fenntartsa a folytonosságot. 1996-os Universi dominici gregis (Az Úr egész nyájának pásztora) kezdetű apostoli konstitúció alapján ugyanis, amennyiben a 34. szavazás sem hoz eredményt a kétharmados többséget igénylő választás során, úgy a 35. szavazásnál immáron egyszerű többséggel is meg lehet választani a pápát. Az új eljárási kódex garantálja, hogy a konklávé ne csak fizikailag legyen elszigetelve a külvilágtól, hanem multimediálisan is, azaz az összegyűltek semmilyen kommunikációs csatornát nem vehetnek igénybe, legyen szó televízióról, rádióról internetről vagy mobiltelefonról.

Ismert, hogy a sikertelen szavazást a nedves szalma elégetésével keletkező fekete füst jelzi a külvilág számára, míg sikeres választás esetén a száraz szalma fehér füstje viszi a hírt – bár az utóbbi időkben a bizonytalanságok elkerülése végett már kemikáliák hozzáadásával biztosították a füst színének jellegét. A szabályzat szerint bármely, katolikus rituálé szerint megkersztelt laikus is pápává választható, a 14. század végétől kezdve azonban a kialakult gyakorlat szerint midig az összegyűlt bíborosok közül került ki az új pápa. Meghívást ugyan minden bíboros kap, ám a 80. életévüket betöltöttek nem rendelkeznek szavazati joggal, és míg korábban egyszerű felkiáltással, illetve delegáltak útján közvetett módon is megválasztható volt a katolikus egyház feje, addig II. János Pál új rendelkezése szerint 1996-tól immáron csakis titkos szavazás jöhet szóba.

Lehet-e magyar az új pápa?

Ami a magyar résztvevőket illeti: Paskai László és Erdő Péter személyében két választásra jogosult bíborosunk is van a 120 fős testületben, és bár jól hangzana, arra kevés esély mutatkozik, hogy valamelyikük is elfoglalhassa Szent Péter trónusát. Erdő Pétert ugyan több komoly vatikáni testület tagjává is kinevezte II. János Pál, viszonylag fiatal kora (53 év) pedig akár előny is lehetne, ahogy az volt II. János Pál esetében is, a már fent említett világpolitikai jelentőség azonban ellene szól. A lehetséges jelöltek neve között felmerült II. János Pál legközelebbi munkatársának, a pápai rezidencia őrzőjének neve is, Stanislaw Dsiwisz azonban lengyel származása miatt „szenvedhet hátrányt”. Persze a nemzetiség és a származás kérdésén kívül igen sok minden befolyásolhatja a választás kimenetelét, a pontos erőviszonyokról ugyanakkor mindenkinek csak sejtései lehetnek.