Belföld

Felpuhították a stabilitási paktumot

Az Európai Unió pénzügyminiszterei hétvégén módosították a stabilitási paktumot: gyenge konjunktúra esetén az egyes országok nagyobb játékteret kapnak az előirányzott számok betartásában.

Maratoni egyeztetést követően vasárnap késő estére megegyeztek az Európai Unió (EU) tagországainak pénzügyminiszterei az euróövezet gazdasági növekedését és stabilitását biztosító szabálycsomag módosításának főbb elemeiről. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, a pénzügyi tanács (Ecofin) soros elnöke szerint az új előírások nem változtatják meg az EU stabilitási és növekedési paktum alapvető szabályait.

A megállapodás váratlan megszületését a német igények elfogadása tette lehetővé. Egy magyar kezdeményezést is sikerült érvényesíteni az Ecofinben. Draskovics Tibor ezt külön sikerként értékeli, mert tavaly ősszel, amikor a miniszterek hollandiai informális ülésén először felvetette, “még meglehetős értetlenség fogadta” a javaslatot.

A holnapi EU-csúcsértekezleten még az állam- és kormányfőknek is jóvá kell hagyniuk a megállapodást.







Szigor ellen
A paktum módosításának igénye azt követően merült fel, hogy az eredetileg 1999-ben bevezetett szigorú szabályok nyomán túlságosan sok szabálysértési eljárás indult a tizenkét euróövezeti ország (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) némelyike ellen, és ezek az eljárások sem nagyobb költségvetési fegyelemhez, sem bírság fizetéséhez nem vezettek. A szigoron mindazonáltal egybehangzó nyilatkozatok szerint most sem változtatnak, a cél egyebek között a fölösleges bürokrácia elkerülése. A reform vezérgondolata, hogy nehezebb gazdasági időkben több teret kell adni a tagországoknak átmeneti államháztartási gondjaik megoldására, ugyanakkor növekedési periódusban legyen az eddig előírtnál nagyobb mértékű a hiány leszorítása és a tartalékolás.

Rugalmasabb áht-hiány

A most elfogadott módosítás értelmében az eurót sajátként használó országok gazdasági nehézségek esetén az eddiginél szélesebb teret kaphatnak átmeneti államháztartási gondjaik rendezésére, anélkül, hogy szabálysértési eljárással sújtanák őket, míg a fellendülés időszakát jobban fel kell használniuk a költségvetési deficit csökkentésére.

Valamennyi nyilatkozó kiemelte annak fontosságát, hogy a módosítással javul a paktum megelőző funkciója. Marad viszont az az előírás, hogy alaphelyzetben az államháztartási hiány nem haladhatja meg az éves bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a belső államadósság pedig a 60 százalékát.

A reform lehetővé teszi, hogy nehéz gazdasági időkben az euróövezeti tagországok akár négy évig is túlléphessék az előírt mértékű hiány maximumát, és a költségvetésre jelentős kihatással járó gazdasági tényezők – például a strukturális reformok, kutatási és fejlesztési kiadások, bizonyos állami beruházások – fennállása esetén meghatározott időszakra a deficittúllépést is elfogadhatónak tarthassák.

Elfogadták a német igényeket

A megállapodás megszületésében Brüsszelben a hét végén még kevesen reménykedtek, létrejöttét az a kulcskompromisszum tette lehetővé, amelynek révén Németország számíthat arra, hogy újraegyesítésének költségeit a deficit megítélésénél figyelembe veszik. Berlin GDP-jének mintegy négy százalékát az elmaradottabb keleti tartományok felzárkóztatására költi, így jelentős költségvetési megkönnyebbülést jelent számára, ha ezt az összeget legalább részben levonhatja deficitjéből. Figyelembe vették azt a német igényt is, hogy a hiány kalkulálásakor legyenek tekintettel arra, mely országok nettó befizetők az uniós kasszába.

A módosítás részletes tárgyalását januárban kezdték el az EU-tagországok, de két hónapnyi vita után egy ideig úgy tűnt, a megállapodást veszély fenyegeti. A luxemburgi EU-elnökség ezért volt kénytelen összehívni a tizenkét euróövezeti ország, illetve – azt a tanácskozást kiszélesítve – a huszonöt EU-tagország rendkívüli találkozóját vasárnapra. A két ülés összesen tizenkét órán át tartott, de végül sikerült minden felmerülő problémát rendezni.







Könnyű jóváhagyásra számítanak
A stabilitási paktum reformja lesz az egyik fő téma az EU-tagországok állam- és kormányfőinek keddi brüsszeli – félévközi – találkozóján is. Tekintettel azonban arra, hogy a pénzügyminiszterek lényegében minden részletet kidolgoztak, a csúcsértekezletre várhatóan már csak a jóváhagyás, illetve a még be nem jelentett részletek ismertetése marad.

Kedvezmény a most csatlakozóknak

A reform magában foglalja a kelet-európai országoknak azt a – magyar kezdeményezésre vitatni kezdett – kérését, hogy az államháztartási hiány mértéke a paktumban előírtnál magasabb is lehessen a költségvetésre jelentős kihatással járó nyugdíjreform végrehajtása esetén. Mint Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja az éjszakai sajtótájékoztatón kifejtette, az ilyen reformba kezdő tagországok öt évet kaphatnak arra, hogy a reformok hatásaival megbirkózzanak, és a megfelelő szintre szorítsák a hiányt – ez alatt az öt év alatt a reform hatását egyre csökkenő mértékben veszik figyelembe a deficit megállapításakor.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani körülmények között ez a szabály egy százalékpontos hiányleírást jelenthetne Magyarországnak.

A reformról – elfogadása után – valamennyi érdekcsoport képviselője kedvezően nyilatkozott. Jóllehet a szöveg jelentős engedményeket jelent a kivételezések mellett kardoskodó Németországnak, a lehető legnagyobb szigorért kiállók is el tudták azt fogadni, mert – mint Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter leszögezte – garantálja, hogy az EU gazdaságpolitikája stabilitásorientált marad, és a módosítások nem jelentenek “biankó kártyákat” a költekezni akaró tagországok számára.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik