Farkas István is nyilvánvalóan átgondolta, hogy egy politikai játszma részesévé válik, ha elvállalja a megbízást – ezekkel a szavakkal „üzent” tavaly tavasszal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élére akkor kiszemelt szakembernek és stábjának Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Az ellenzék úgy látta ugyanis, hogy a vezetőcsere egyedüli célja a jobboldal emberének tartott Szász Károly eltávolítása volt, míg a kormánypárti képviselők magasabb szakmai színvonal, a szervezet működése kapcsán pedig nagyobb kormányzati kontroll szándékával indokolták a módosításokat. 
PSZÁF-székház. A szervezet nem lett karcsúbb.
A tavaly júniustól hivatalba lépő új felügyeleti vezetésnek, az addigi elnök jogkörein osztozó felügyeleti tanácsnak és főigazgatónak tehát egyszerre kellett bizonyítania politikai semlegességét az ellenzék irányában, a kormánypárti oldal felé azt, hogy új fejezetet nyit a Szász-korszakhoz képest, a szakma előtt pedig, hogy – politika ide vagy oda – a folytonosság is érvényesül a szervezet munkájában. „Jelentős átszervezés történt, de ez mégsem lett másik felügyelet” – hangsúlyozta a Figyelőnek adott nyilatkozatában Marsi Erika főigazgató, aki az elmúlt alig több mint fél évben kialakította a PSZÁF új vezetési struktúráját és a Felügyeleti Tanáccsal közösen kidolgozta az új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz).
Emberpróba
A 2002-es, jobboldali vereséggel végződő parlamenti választások után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által elvégzett titkos jelentés egyik „vádpontja” Szász ellen az volt, hogy a választások után politikai tisztogatásokat végzett, és csak „hű” emberei maradhattak a felügyeletnél. Szász 2003 nyarán ezeket a vádakat azzal cáfolta, hogy a „2002 májusa és 2002 decembere közötti időszakban 5 főosztályvezető és 1 ügyvezető igazgató távozott a felügyelettől, ugyanakkor ebben az időszakban 33 főosztályvezető és ügyvezető igazgató dolgozott”.
Most Marsi Erika szintén statisztikai adatokra hivatkozva érvel azzal, hogy a nagyobb átszervezés ellenére a hivatalba lépése óta „osztályvezetőtől felfelé 12 új vezetőt neveztek ki, ami alig 10 százalékos változás”. Ráadásul számára egyáltalán nem volt fontos, hogy melyik munkatárs tartozott a korábbi vezetői körhöz. Miként a főigazgató fogalmaz, „ez nem egy másik felügyelet, nincs olyan, hogy előtte és utána”. Miközben számszakilag ez tényleg így van, az is igaz, hogy a felső vezetők, az ügyvezető igazgatók körében szinte teljes volt a csere: a korábbi elnökhöz kötődő emberek távozása mellett új bizalmasok érkeztek.
Még Szász regnálásának utolsó heteiben keresett – közös megegyezéssel – új megbízatást a magánszférában a K&H-ügy feltárását is végző kiemelt tőkepiaci ügyek főosztályának két vezetője, Nemescsói András és Wermeser Zsolt. Az új vezetés idején – ugyancsak közös megegyezéssel – lépett ki a biztonsági vezető, Gera Károly, akinek birodalma – a biztonsági kamera rendszer és a lehallgatásra is alkalmas telefonközpont ügyei – politikai vitát robbantott ki, és az adatvédelmi ombudsman vizsgálatát is maga után vonta, bár elmarasztalás nem történt. A főigazgató a váltással kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy nem kíván túlméretezett biztonsági rendszert fenntartani, így ezt a korábban nagy hangsúlyt élvező területet átszervezték, az osztály egy fősre szűkült. Ugyancsak a távozók között van a nemzetközi területen, főleg a pénzmosás elleni küzdelemben nagy tapasztalatokkal bíró Balogh László ügyvezető igazgató, és Nevelős Géza, az informatikai terület irányítója (utóbbit még Szász csábította át a magánszférából).
|
Habár az új szmsz-t már tavaly novemberben aláírta a pénzügyminiszter, a két új főigazgató-helyettest csak most februárban tudták kinevezni, egyikük érdekében ugyanis jogszabályt kellett módosítani. A felügyeletről szóló jelenlegi és múltbeli törvények ugyanis a vezetők (jelenleg a főigazgató és helyettesei) számára szakirányú felsőfokú végzettséget írnak elő, ezzel viszont a tavaly június óta megbízott ügyvezetőként dolgozó, főigazgató-helyettesnek kiszemelt Schiffer Péter nem rendelkezik.
A Bank of China vezérigazgató-helyettesi székéből átigazolt szakember ugyan tekintélyes bankszakmai gyakorlatot halmozott fel, részben a Szász-érában a felügyeletnél is dolgozott főosztályvezető-helyettesként és elnöki tanácsadóként, eredeti végzettségét tekintve azonban bölcsész.
A 2004 végén az idei költségvetési törvénnyel együtt szép csendesen megszavazott módosítás a korlátot eltörölte, megnyitva az utat a kinevezés előtt. Marsi Erika nem kívánta kommentálni ezt a jogalkotói döntést, csupán annyit jegyzett meg, hogy a felügyeletet érintő szabályokat egységesen kell kezelni a pénzügyi szakma egészére vonatkozóan, vagyis a több évtizedes szakmai gyakorlatot el kell ismerni. A bankszakmában ugyanígy megengedik, hogy a szakirányú felsőfokú végzettségtől, a szakmai tapasztalat esetén el lehet tekinteni.
Szmsz-döccenő
Marsi Erika: a főigazgató szerint ez nem egy másik felügyelet.
Szász Károly ellen korábban a „vádpontok” egyike az volt, hogy a „szuperfelügyeletről” szóló törvény 2002-es – még az Orbán-kormány idején elfogadott – módosítása szinte teljesen szabad kezet adott neki az intézmény átszervezéséhez, hiszen az szmsz-t nem kellett a pénzügyminiszterrel jóváhagyatni. A Kehi az említett jelentésben egy kormányrendeletre hivatkozva például hangsúlyosan kifogásolta és jogszabályellenesnek tartotta, hogy egy 12 fős elbocsátással járó átszervezést a pénzügyminiszter nem hagyott jóvá. A PSZÁF akkori álláspontja szerint viszont kormányrendelettel nem lehet törvényt felülírni. Az új vezetés, az új szmsz jóváhagyása előtt egyrészt az átszervezések előkészítéséhez lényegében kihasználta az elődnek felrótt lehetőséget, másrészt bizonyos „kiskapuit” az új dokumentumba is belecsempészte.
Habár az új, immár a szaktárca vezetőjének ellenjegyzéséhez kötött szmsz-t csak november 26-án írta alá a pénzügyminiszter, az átszervezések már korábban, a régi szabályok alapján megkezdődtek. Marsi Erika szerint mindez teljesen törvényesen folyt, hiszen az egyes főosztályok működési rendjének megváltoztatását a régi dokumentum elnöki hatáskörbe utalta, márpedig ezt a lehetőséget a kinevezésük után a jogszabály szerint a Felügyeleti Tanács és a főigazgató megosztotta. A Szásznak amúgy felhánytorgatott önállóságot egyébként annyiban az új szmsz is átveszi, hogy az átszervezéseket, a működési rend megváltoztatásának lehetőségét a mellékletbe utalja – bár annak hatályba lépését a pénzügyminiszter jóváhagyásához köti. Vagyis a főigazgató és a felügyeleti tanács közösen, ezután is bármikor átszervezheti az intézményt, a szaktárca vezetőjének jóváhagyása nélkül.
Az új szervezet egyébként nem karcsúbb, mint a Szász Károly vezette, a politika által „felduzzasztottnak” minősített intézmény: tavaly június óta 526-ról 544-re emelkedett a létszám, az előirányzott keret pedig továbbra is 560 fő. Marsi Erika szerint a feladatok is megnövekedtek, a panaszkezelésre és a fogyasztóvédelemre például nagyobb hangsúlyt, s ennek megfelelően több erőforrást is fordítanak.
