Zypries utalt arra, hogy a frankfurti tőzsde mutatójának, a DAX-nak a létrejöttében részes 30 vállalat 70 százaléka tesz közzé adatokat az igazgatótanácsi tagok fizetéséről, olyan cégek azonban, mint a DaimlerChrysler, a BMW, vagy a BASF nem. A törvényjavaslat értelmében a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok éves beszámolójának a függelékeként kellene közzétenni a topmenedzserek fizetésének az összegét.
Az igazságügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint korábban azt nyilatkozta, hogy erről a törvényjavaslatról csak akkor hajlandó lemondani, ha a börzén jegyeztt cégek legalább nyolcvan százaléka önként nyilvánosságra hozza ezeket az adatokat. Eddig azonban a DAX-index 30 vállalata közül mindössze húsz tett eleget ennek a kérésnek, az indexben nem szereplő cégek közül viszont még ennyi sem. A harminc vezető cég eddig 72 ajánlást tett a tőzsdei cégeknek, ebből mindössze kettőt nem követtek a vállalatok. A javaslat szerint az igazgatótanácsi tagok fizetése név szerinti bontásban, az alapjövedelmet, az eredménytől függő jutalmakat és az egyéb juttatásokat is fel kell sorolni.
Hasonló törvény létezik az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint Nagy-Britanniában, Franciaországban és Olaszországban is. Németországban a törvény elfogadásához a parlament háromnegyedének hozzájárulása kell.
