Bárány Ibolya, a kormány fejlesztési stratégiájáért felelős Hun-Ida Kht. igazgatója egy kétnapos nemzetközi konferencián közölte, hogy a magyar kormány 2003. óta 16 ország számára finanszírozott fejlesztési programokat. Az országok közül Szerbia-Montenegró, Bosznia Hercegovina, Palesztina és Vietnám élvez elsőbbséget geopolitikai és múltbeli kapcsolatok miatt. Bárány Ibolya beszámolt arról hogy a szegény országok megsegítésére jut Magyarország európai uniós költségvetési befizetésének 4 százaléka is az EU fejlesztési programjának finanszírozásán keresztül. Az igazgató elmondta, hogy a rendszerváltozás előtt Magyarország 58 országnak nyújtott technikai segítséget, 1990 után viszont az ország anyagi helyzetéből adódóan nemigen indultak nemzetközi fejlesztési programok.
A fejlesztési együttműködés Magyarország és több fejlődő ország között az EU-csatlakozás közeledtével, 2003-ban indult meg, ugyanis az unió és a többnyire afrikai országok között érvényben lévő Cotonou egyezmény alapján Brüsszel 2000. óta jelentős segítséget nyújt a fejlődő világnak.
Növekvő támogatás
Az igazgató hozzátette, hogy a Külügyminisztériumon kívül több tárca is indított 2003 óta olyan programokat, amelyek a fejlődő világ megsegítését szolgálták. Bárány Ibolya kifejtette: az EU stratégiai célja, hogy 2006-tól lehetőség szerint minél több tagországban a bruttó nemzeti terméknek (GNP) legalább 0,39 százalékát fordítsák évente nemzetközi fejlesztésekre.
“A magyar kormány törekvése, hogy jövőre legalább 0,1 százalék legyen a fejlődő országoknak nyújtott segítség értéke a GNP-n belül” – jelezte az igazgató. Hozzátette, hogy az EU vállalás teljesülésének elmaradása nem jár szankciókkal, az legfeljebb az ország presztízsét befolyásolhatja kedvezőtlenül. Az MTI információja szerint az idén a GNP 0,03 százalékát teszi ki a fejlődő országoknak nyújtott programok költsége.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
