Magyar Bálint a kabinet ülését követően elmondta, hogy a pénzügyi tárcával folytatott tárgyalásokon jutottak oda, hogy az eredetileg tervezett minimálbér helyett a nemzetgazdasági átlagkeresethez kössék a normatívákat, amellyel a felsőoktatás nem jut kevesebb forráshoz. A minimálbér változása “hektikus lehet”, míg az átlagbérek folyamatos változása jóval kiszámíthatóbb a felsőoktatási intézmények költségvetése szempontjából.
A tárcavezető az új jogszabály céljai között említette a minőségi képzés, a nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítását, az egyenlő esélyek megteremtését, a teljesítmények többszintű honorálását, a differenciált bérezést. A célok között szerepel még a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése.
Magyar Bálint szerint az elmúlt másfél évtizedben a felsőoktatás expanzióját nem kísérte a minőségi fejlesztés. Miközben a hallgatói létszám a négyszeresére nőtt, az infrastruktúra mindössze 30 százalékkal bővült. Eközben az oktatók bérezésében az igazi teljesítmény nehezen volt honorálható.
Az új jogszabály értelmében 12 félév lesz az államilag finanszírozott időkeret, kibővülnek a hallgatói jogok. Az ösztöndíjak 2005 szeptemberétől a jelenlegi havi 7000 forintról 9100 forintra, 2006-től 11 650 forintra nőnek. A kollégiumi támogatás 2005 szeptemberétől a mostani 5000 forintról 8000 forintra, 2006-tól 11 650 forintra nő. Szélesedik a diákhitelprogram, amelyet uniós tanulmányok esetén is igénybe lehet majd venni, és a tandíjas képzésben résztvevők várhatóan emelt összegű hitelt kérhetnek.
Részképzés esetén a hallgató a képzési normatíva időarányos részét “magával viheti” a külföldi intézménybe, ha az ott szerzett krediteket itthon be lehet számítani.
Felsőoktatási fejlesztésekre összesen 160-170 milliárdot fordítanak a Magyar Universitas program keretében az elkövetkező három-négy évben.
Az új törvény révén nagykorúsítják a felsőoktatási intézményeket, gazdálkodási kötöttségeiket feloldják. Így az egyetemek, főiskolák előirányzataikat átcsoportosíthatják, saját bevételeiket külön számlán kezelhetik, s vállalkozás, gazdasági társaság létrehozását is lehetővé teszi a jogszabály, illetve állampapírt jegyezhetnek. Az újonnan létrehozandó irányító testületekben azonban megfigyelőként jelen lesz a kincstár képviselője is, nehogy eltűnjön a vagyon.
