Januárban több mint duplájára növekedett az érdeklődés az irodáinkban a tavalyi első hónaphoz viszonyítva – számolt be a Figyelőnek az év eleje tapasztalatairól Valkó Dávid, az országszerte irodákat működtető Otthon Centrum elemzője, aki szerint egyelőre csak a nézelődők száma növekedett. Illy Péter az Angyalföldi Lakásépítő Rt. vezérigazgatója szerint például legfeljebb tavasztól jelentkezhet a kormányzat februártól bevezetett új lakásprogramjának a hatása, és akkor sem várható látványos nekilendülés. Beindíthat azonban bizonyos szegmenseket, jellemzően a használt, azon belül is a panellakások piacát, így a „paneleladók” támasztotta kereslet előbb vagy utóbb más szektorokban, például az új lakások eladásában is éreztetheti a hatását – írja a csütörtökön megjelenő Figyelő.
Pangás
Az ingatlanpiacon egyáltalán nem derűlátó a hangulat: a szereplők leginkább csak azt várják, hogy kicsit jobb év lesz számukra a 2005-ös, mint a tavalyi volt. A piac szereplői inkább pesszimista-realista előrejelzéseket tesznek a piac kilátásairól. Mint Akar László a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója – a cég által éppen a múlt héten publikált felmérés adataira alapozva – megerősítette: a negyedévente elvégzett ingatlanpiaci felmérésük történetében még sohasem fordult elő, hogy a megkérdezettek az egész évre viszonyítva jóval az infláció alatti, legfeljebb 2 százalékos drágulást prognosztizáltak a lakóingatlanok esetében.
A használt lakások piacának „bedugulása” az új ingatlanok iránti keresletet is visszavetette, így tavaly az előzetes adatok alapján a forgalom 30-50 százalékkal esett vissza a piac egészén. A kínálat bővülése, éppen a korábban elkezdett építkezések miatt, ráadásul még javában tart: habár a tavalyi teljes évre még nem állnak rendelkezésre adatok, a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint közel másfélszer annyi, 22,3 ezer új lakást vettek használatba 2004 szeptember végéig, mint 2003 első kilenc hónapjában. Intő jel viszont, hogy csökkent az építési engedélyek száma: tavaly júliustól szeptemberig már 4 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint 2003 hasonló időszakában.
Mozdul a panel?
Valkó Dávid a kormányzat által bevezetett intézkedések kapcsán azt emeli ki, hogy a keresletet ezek az újítások nem dobják meg jelentős mértékben. A piacot továbbra is az uralja ugyanis, hogy a magas kamatszint és a kedvezmények tavalyi szűkülése miatt befektetési céllal már aligha éri meg ingatlant vásárolni. Míg az utóbbi néhány évben gyakori volt az, hogy a kedvező kamatozású hitellel megérte csak azért lakást venni, hogy a tulajdonos azután bérbe adja, két-három év elteltével pedig magasabb áron értékesítse, ugyanez most egyáltalán nem tűnik biztos számításnak.
A bevezetett intézkedések közül Valkó a legkedvezőbbnek a félszocpolt tartja. A 35 év alatti gyermekes házaspárok, élettársak vagy gyermeküket egyedül nevelő szülők első lakásvásárlásához felvehető vissza nem térítendő támogatás (ami az új lakáshoz járó pénz fele) éppen azt a piaci szegmenst indíthatja be, ahol a legnagyobb volt a csend. Azzal, hogy a támogatás igénybevételét árlimitekhez kötötték (Budapesten 12, vidéken 8 millió forint) a vásárlók figyelme a panellakások felé irányulhat, hiszen ennyi pénzből még a fővárosi „elit” lakótelepeken, Gazdagréten vagy a Pók utcában is elérhetővé válik egy 50-55 négyzetméteres, egy plusz két félszobás családi típuslakás.
Ellenhatások
A legnagyobb propagandával beharangozott Fészekrakó program azonban a piaci vélemények szerint szűk kört érinthet. A GKI tanulmánya például azt emeli ki, hogy a meglehetősen szigorú megkötések és feltételek miatt rövid távon csak néhány ezer háztartás számára nyit meg új lehetőséget a lakáshoz jutásban.
A Fészekrakó kedvező változásait viszont könnyen ellensúlyozhatják azok a kevésbé reklámozott változások, amelyek az új lakások piacát sújtják. Az illetékmentesség határa ugyanis ez év elejétől 30-ról 15 millióra csökkent, a 15 millió feletti részre – ha a lakásár nem haladja meg a 30 millió forintot – 6 százalékos a teher, ha az ár magasabb, akkor pedig egy sávos rendszer lép életbe, de ilyenkor már a 0-15 millió forintos rész is illetékköteles.
A teljes cikket a Figyelő február 17-én megjelenő 7. számában olvashatja.
