Románia – még törékeny a csoda

Minden jel szerint a rendszerváltás utáni legjobb évét zárta tavaly a román gazdaság, mégis a mintha egy kis üröm is vegyült volna az örömbe a napokban. Öt nappal ezelőtti ülésén a Román Nemzi Bank (BNR) még kamatcsökkentés mellett döntött, de kedden már nyíltpiaci vásárlásba kezdett, hogy megóvja a lejt a túlzott erősödéstől. A csökkentés ellenére a kamat még mindig igen magas, 15,75 százalékos, messze meghaladja az infláció 9 százalékos szintjét. Ez pedig komoly kockázatot jelent a forró pénzek beáramlása miatt.

A piaci beavatkozás intermezzója egyelőre senkit sem zavar. Semmit sem számít amellett, hogy tavaly elmaradtak a kellemetlen meglepetések: beindult a román csoda. A legnagyobb lökést talán az adta, hogy nyilvánvalóvá vált, az ország 2007-ben minden valószínűség szerint csatlakozik az Európai Unióhoz.

S&P A Standard&Poor’s hitelminősítő két hete stabilról pozitívra javította a román szuverén adósság kilátását, ugyanakkor megerősítette besorolását. A cég szerint a román kormány reformok iránti elkötelezettsége növeli a 2007-es uniós csatlakozás esélyeit, bár a következő 12 hónap alatt a befektetői besorolás azon múlik, hogy a politikai célokat sikerül-e kézzelfogható makrogazdasági reformokra váltani.

Stabilitás, jólét, növekedés

A politikai stabilitást a simán lezajló, bár a meglepetés erejével ható elnökválasztás is alátámasztotta. Az új elnök a nemzetközi nyitást és a gazdaság fejlesztését tűzte ki célul, így a gazdaság szereplőinek nincs okuk törésre számítani.

Az EU elismerte, hogy Románia nagyrészt teljesíti a koppenhágai kritériumok néven ismertté vált feltételrendszert; s ha fenntartásokkal is, de működő piacgazdaságnak ismerte el a romániait. Az infláció hosszú évek óta először egyszámjegyű. Januárban az egyéves árszínvonal-emelkedés „mindössze” 8,9 százalékos volt.

Elképesztő, a térségben egyedülálló módon növekedett az ország GDP-je. Ami néhány éve legfeljebb vágyálom volt, az tavaly valóra vált: a statisztikai hivatal szerint (január-november időszakban) a bővülés valamivel meghaladta a 8 százalékot.

Javult, bár egyelőre ismeretlen mértékben az ország tőkevonzó képessége. Tavaly az első nyolc hónapban 1,4 milliárd dollár értékben áramlott külföldi működőtőke az országba, s a román befektetésösztönző szervezet előzetes prognózisa alapján 2004 végére el kellett, hogy érje a 2 milliárd dollárt. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy tavaly ismét lendületet vett a privatizáció.

Gondok vannak viszont a folyó fizetési mérleggel. A hiány a múlt év első 11 hónapjában 35 százalékkal, 3,27 milliárd euróra nőtt. Ennek fő oka a külkereskedelmi mérlegben keresendő. Akárcsak a régió országaiban általában.

Kemény lej Romániában március elsejétől már ki lehet írni az új árakat “kemény” lejben az árucikkekre, de a régi ár feltüntetésének kötelezettsége nyomást fog gyakorolni a kereskedőkre, hogy ne ragadja el őket túlságosan a fölfelé kerekítés lehetőségének heve. Romániában a központi bank 2004. november 17-én indította el a lej átalakításának programját: a július elsejétől érvényes új, úgynevezett kemény lej tízezer régi, azaz jelenleg érvényes lejjel lesz egyenértékű. Az utolsó négy helyiérték levágása az árak fel- és lefelé kerekítésére egyaránt lehetőséget ad, de a szakértők remélik, hogy ha a kereskedők egy darabig kénytelenek lesznek a régi és az új árat egyaránt feltüntetni, akkor a verseny inkább lefelé kerekítésre kényszeríti őket.

Adócsökkentések és -gondok

A befektetők bizalmának megszerzése, úgy tűnik, prioritást élvez, a román kormány különféle kedvezményekkel serkenti. Az utolsó pillanatban, december 29-én hagyta jóvá az egységes, egykulcsos személyi jövedelemadót és társasági nyereségadót. E szerint 2005. január 1-jétől az adókulcs egységesen 16 százalék. A társasági nyereségadó kulcsa eddig 25 százalék volt, a személyi jövedelemadó kulcsa 18-40 százalék között mozgott.

Ugyanakkor a bevételkiesést kompenzálni is kell valamivel. Ezt pedig a forgalmi adó 1 százalékpontos emelésével kívánják elérni: fontolgatják, hogy a jelenlegi 19 százalékról 20-ra emelik az áfa kulcsát. Mivel az adócsökkentés máris látható bevételkiesést okozott, Calin Popescu Tariceanu kormányfő egyelőre elhalasztotta a társadalombiztosítási hozzájárulás kilátásba helyezett csökkentését a jelenlegi 49,5 százalékról 39,5 százalékra.

Bár a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) alapvetően jónak tartja az adóreformot, az ország IMF-képviselője felhívta a figyelmet a költségvetési hiány túllépésének veszélyére. Az IMF számításai szerint az adókulcsok csökkentése a hazai össztermék 1 százalékával csökkenti a költségvetés bevételeit, ezért szükség van bizonyos termékek jövedéki adójának és áfájának emelésére.

Rejtett veszélyek

A lendületes bővülés azonban komoly veszélyeket is rejt magában. Románia ugyan sokkal nagyobb mint Magyarország, de hozzá hasonlóan függ a világgazdaság rezdüléseitől.

Veszélyt jelenthet, hogy habár a termelés nőtt, a termelékenység növekedése egyelőre nem tudta követni. Ez még nem okoz problémát, sőt a politikusok népszerűségét növeli, hiszen így tovább csökken az amúgy sem magas, 6,2 százalékos munkanélküliség. (Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Romániában, a régió országaihoz hasonlóan nagyon magas az inaktívak száma. Őket nem számolják a munkanélküliek közé.)

Az előnyös, hogy a GDP-bővülés ütemét nem követte a fogyasztás bővülése. Ezzel elkerülhetővé vált a 2003-ban egyszer már bekövetkezett eset, amikor a jegybank a túlzottan megugró fogyasztás miatt emelte meg a kamatot. A törékeny egyensúly egyelőre kitartani látszik. A kérdés csupán az, hogy az ország meddig tudja tartani ezt az elképesztő növekedési ütemet.