A kormányfő a tavaszi ülésszak nyitónapján, napirend előtti felszólalásában kijelentette: az elmúlt évek teljesítményét számba véve elégedett is lehetne, de nem az, mert az emberek úgy érzik, hogy nem élnek jól. Mint mondta, a 2002-es kormányváltás óta emelkedtek az átlagjövedelmek és nyugdíjak, igazságosabb lett a családtámogatás, miközben csökkentek az adók. A miniszterelnök hosszasan ecsetelte a Fészekrakó program előnyeit is, s elmondta ezt is, hogy még soha Magyarországon annyi autópálya nem épült, mint ma.
“Tudom, hogy még több kellene” – mondta. Szerinte: „ez a mai politika egyik legnagyobb ellentmondása. Rengeteget tettünk, mégsem jutottunk elég messzire. Ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az eddig folytatott politika változatlanul nem folytatható.”
“Miből futotta minderre? – kérdezte a kormányfő. – Nos, ideje van az őszinte beszédnek. Részben növekvő teljesítményünkből, gyarapodó nemzeti jövedelmünkből, részben pedig hitelből.” – válaszolta meg saját kérdését.
Cél a versenyképesség javítása
A következő hónapokban négy nagy feladata van a kormánynak, illetve az országnak – mondta a miniszterelnök. Át kell alakítani az adórendszert, a felsőoktatást, több felelősséget kell vállalni “a határon túl élő magyar honfitársainkért”, végül pedig a következő évtized nemzeti fejlesztési programját kell megalkotni.
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében hét fejlesztési irányt javasolt a miniszterelnök: az informatikát és távközlést, a biotechnológia és egészségipart, az üzleti szolgáltató- és logisztikai központokat, a járműipart, a turizmust, a környezetipart és a szórakoztatóipart. Mint mondta, a gazdaságfejlesztési program olyan ágazatokra, szektorokra koncentrál, amelyek a modern világ hajtóerejét adják, de mivel prioritásokból sem lehet ezer, választani kell.
A kormányfő közölte: az adóreform, a kétkulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével elkezdődött, a felsőoktatási reformot pedig heteken belül a Ház elé terjeszti a kormány.
“A fejlesztések eredményeként 2013-ra 10 hellyel javítani szeretnénk Magyarország pozícióját a nemzetek versenyképességi sorrendjében” – jelezte a miniszterelnök, milyen mércét illesztene a következő nyolc év teljesítményéhez. – Új Magyarországot kell építenünk. Igazságos és versenyképes Magyarországot. Új politikával, ha kell, új politikusokkal” – mondta.
Sikeres Budapest és sikeres vidék kell
Gyurcsány Ferenc szerint a sikeres Magyarországhoz elengedhetetlen a sikeres Budapest felépítése. Véleménye szerint a politika eddig mintha elvette volna a várost a lakóitól. A siker érdekében – mondta a kormányfő – újra létrehozzák a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, és a város vezetésével közösen fejlesztési programot fogalmaztak meg. “Felújítjuk az utakat, rendbe tesszük a lakótelepeket, korszerűsítjük a panellakásokat, befejezzük a négyes metrót, és elkezdjük az ötödik vonal építését” – ígérte Gyurcsány a fővárosiaknak.
A vidék sem maradt ki a miniszterelnök beszédéből. Mint mondta: “a magyar vidék komplex fejlesztése érdekében regionális programokat indítunk, kiemelten kezeljük a Balaton térségét és a Tisza-völgyet.” A kormányfő ígéretei szerint minden nagyobb településen kiépül a csatornahálózat, öt éven belül pedig minden településen az európai szabványnak megfelelő egészséges vezetékes ivóvíz lesz, és kiépül a modern, szelektív gyűjtésen és újrahasznosításon alapuló települési hulladékkezelés.
“Vége van a Kádár-rendszernek”
Az egyik legnagyobb társadalmi kihívást a roma népesség felemelésében látja a miniszterelnök. A következő évtized legátfogóbb társadalmi ügyévé kell tenni a roma integráció programját, és a romák felemelése a készülő nemzeti fejlesztési terv legfontosabb célkitűzése – jelentette ki. “Egy évtized múlva minden ötödik kisiskolás roma származású lesz. Az ő sorsuk a mi sorsunkká válik” – tette hozzá.
“Egyszer és mindenkorra vége van a Kádár-rendszernek. Hamis világ volt – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. “Vége van a rendszerváltásnak is. Egyszer és mindenkorra. A 90-es évek vitái nem visznek előre bennünket” – tette hozzá. “Ma is vannak még azok között is, akikről ezt 1989-ben nem gondoltuk volna, akik a kádárizmus illúziókon alapuló biztonságát kérik számon ma rajtunk – mondta, megjegyezve: – Ők a mozdulatlanság nyugalmát akarják. Én a változás kiszámíthatóságában hiszek”.
