Egy német férfi és litván menyasszonya házasságot akartak kötni a vőlegény szülőföldjén. Mivel a leendő ara korábban már férjnél volt, a párnak egy, a válást igazoló okmányt kellett bemutatnia. Az illetékes litvániai bíróság azonban megtagadta a dokumentum kiállítását. A jegyespár balszerencséjére ugyanis a kérdéses regula egyike volt annak a tizenötnek, amelyet a litván törvényhozás nem vett át határidőre, ezért aztán még egy kicsit várniuk kell a menyegzővel.
Dobogón
Mindez azért is különösen fájó, mert a balti állam amúgy a legbuzgóbb diák az egész unióban: az Európai Bizottság legfrissebb kimutatása szerint valamennyi tagország közül a legkevesebb hátraléka Litvániának van az uniós szinten már elfogadott belső piaci szabályozások átvételében. Ezáltal a múlt év végén az irányelvek mindössze 1 százalékának átültetésével adós litvánok a spanyolok társaságában mindenki más előtt teljesítették azt a 25 ország vezetői által kitűzött célt, hogy 1,5 százalékra faragják le a transzpozíciós hiányt. A huszonötök 3,6 százalékos átlagánál mindazonáltal Magyarország is jobban teljesített. Hazánk 2 (hiba)százalékkal dicsekedhet – ami a harmadik-negyedik legalacsonyabb az EU egészében. Ez a bizottság adatai szerint azt jelenti, hogy hazánk 32 belső piaci irányelv átvételéről nem értesítette hivatalosan Brüsszelt. (Igaz, a magyar nyilvántartás csak 20 ilyen uniós jogszabályról tud.) A magyar adósságok közé tartozik több, környezetvédelemmel összefüggő jogszabály, illetve például a határokon átnyúló televíziózásról szóló irányelv két rendelkezése is, amely utóbbiak a „kemény diónak” számító médiatörvény módosítását tennék szükségessé.
„A tagállamok elmaradása kapcsán nemcsak jogi kötelezettségvállalásaik megszegéséről van szó, mindez a gazdaság szereplőit és a polgárokat is megfosztja jogaik gyakorlásától, és aláássa az egységes piac mindennapos működését” – bírálta mindenekelőtt a teljesítményükben visszaesést mutató régi tagországokat Charley McCreevy belső piacért felelős biztos. Brüsszel az összesen 1428 irányelv teljes és végleges átvételét kéri számon az unió 25 tagjától. Nem csupán a táblázat élén, hanem a végén is új tagállam, sőt tagállamok állnak. Az abszolút utolsó Csehország még több mint 150 irányelvvel adós (9,6-es hibaszázalék). A lettek, a szlovákok és a máltaiak szénája is rosszul áll, ám a csatlakozás óta majdnem mindenhol rengeteget javult a mérleg, így a bizottság inkább azokért a régi tagországokért aggódik, amelyek transzpozíciós teljesítménye a figyelmeztetések ellenére évről évre romlik.
Rendreutasítás
Az Európai Bizottság hétről hétre szabálysértési eljárások sokaságával próbálja meg jobb belátásra bírni a kötelességüket elmulasztó kormányokat és törvényhozásokat. Ennek néha van foganatja, máskor nincs. A 2003 és 2006 közötti belső piaci stratégia a tagországok ellen indított szabálysértési eljárások 50 százalékkal való csökkentését irányozta elő. Azóta egy sor ország láthatóan javított a helyzetén. Nem úgy a korábban sem éppen fegyelmezett végrehajtásával kitűnő Olaszország, amely ellen tavaly év végén egy híján 150 szabálysértési eljárás volt folyamatban. Ezek mindegyike az Európai Bíróság elé kerül, ám folytatólagos mulasztás esetén is csak évek múltán vezethet el pénzbírságok kiszabásához. Száz fölötti vagy akörüli az eljárások száma Franciaország, Spanyolország és Németország esetében is, de még a mintatanulónak számító Dániát is 25 esetben kellett rendre utasítania a bizottságnak.
