A hetek pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek londoni találkozóját követő sajtóértekezletén a brit pénzügyminiszter, más hitelező országokat, köztük a kelet-európaiakat is hasonló gesztusra szólított fel.
Gordon Brown úgy fogalmazott, hogy a leírás az adott országok adósságának “100 százalékáig terjedhet”, de minden egyes országról eseti alapon fognak dönteni.
A gyorsított adósságleírást célzó HIPC-programot, amelynek neve “a nagy mértékben eladósodott szegény országok” angol kifejezésének rövidítése, már 1999-ben elindították, de Brown a szombati ülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a G7 történetében ez az első olyan zárókommüniké, amely 100 százalékos adósságleírást ajánl fel, és a Hetek képviselői most először vitattak meg egyáltalán ilyen mértékű adósság-elengedést.
Szinte mindenki esélyes
Brown azt mondta: a G7 országok felkérték a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot, hogy a jelenleg 27 országra kiterjedő HIPC-programban nem részes, de szintén alacsony jövedelmű és szegény országok adósságrendezésének lehetőségét is tekintsék át.
A brit pénzügyminiszter szerint a londoni G7-konferencián szóba kerültek azok a hitelező országok “Líbiától Romániáig és más kelet-európai országokig”, amelyek nem tartoznak a kormányhitelezők alkotta Párizsi Klubba, de amelyeknek a legszegényebb országok kétoldalú alapon szintén adósai.
A G7 – szintén első ízben – felszólítja ezeket az országokat is, hogy vegyék ki részüket a HIPC-országcsoport adósságkönnyítéséből – mondta a pénzügyminiszter.
Újabb hitelek
Nagy-Britanniának nem sikerült egyelőre megnyernie az Egyesült Államok támogatását ahhoz az elképzeléshez, aminek lényege, hogy a legszegényebb országoknak hozzáférést biztosítsanak évi 50 milliárd dolláros pótlólagos finanszírozáshoz úgy, hogy az összeget az érintett országok a nemzetközi tőkepiacról szerezhetnék be, a fejlett ipari hatalmak garanciavállalásával.
Ezen a javasolt konstrukción az amerikai és a brit kormány látványosan összekülönbözött a londoni G7-konferencián. John Taylor amerikai pénzügyminiszter-helyettes azt mondta: az Egyesült Államok nem tud ilyesmiben részt venni, mert az elképzelt tranzakció ütközik az amerikai költségvetési szabályozókkal.
Gordon Brown a szombati sajtótájékoztatón azt mondta: a G7 országok megállapodtak ennek és más segélyprogram-javaslatoknak a további tanulmányozásában a nyári skóciai G7-csúcsértekezletig. A brit pénzügyminiszter szombaton mindazonáltal “sikeresnek” nevezte a londoni G7-értekezletet, amelyre szavai szerint a világ “az adósságleíró G7-konferenciaként fog emlékezni”.
Cunami
Brown bejelentette azt is, hogy a hetek londoni ülésén “kivételes eljárásként” megállapodás született a dél-ázsiai szökőár-katasztrófa által sújtott országok kamat- és tőketörlesztésének 2005 végéig történő felfüggesztéséről, azon országok esetében, amelyek ezt kérik.
Ennek szükségességét korábbi londoni elemzések vitatták. A Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő már januárban olyan állásfoglalást adott ki, amely szerint például Indonézia továbbra is képes eleget tenni adósságszolgálati kötelezettségeinek mind deviza-, mind belső adóssága után; törlesztési képességét alig befolyásolja a szökőár által “néhány félreeső tartományban” okozott pusztítás.
A McGraw-Hill pénzügyi csoporthoz tartozó hitelminősítő év eleji közleménye szerint a kormányhitelezők természetesen kezdeményezhetnek adósság-elengedést vagy adósságszerkezet-átalakítást Indonézia javára, “nincs azonban egyértelmű indok” arra, hogy ez érintse a kereskedelmi hitelezőkkel szembeni indonéz adósságot is. A figyelmeztetés szerint ha ez mégis megtörténne, a cég az érintett indonéz adósságpapírok besorolását “D”-re, vagyis nem-fizetőre, az ország szuverén besorolását pedig “SD”-re, vagyis bizonyos adósságok után nem fizetőre (selective default) rontaná, akkor is, ha az érintett kereskedelmi hitelezők maguk nem deklarálnák nem-teljesítőnek az országot.
