Az új stratégiát szerdai ülésén fogadta el a testület, sannak lényegét José Manuel Duarte Barroso, a bizottság elnöke ismertette. A terv három prioritást fogalmaz meg: a foglalkoztatást, a technológiai innovációt és a befektetők számára vonzó üzleti légkör kialakítását. Ami az első kérdéskört illeti, az elképzelés több mint hatmillió új munkahely megteremtését hirdeti meg 2010-ig.
Ennek érdekében leszögezi, hogy kiemelt hangsúlyt kell fektetni az ifjúsági munkanélküliség felszámolására, meg kell szüntetni a munkaerő szabad mozgását nehezítő akadályokat, fokozni kell a mobilitást, s az EU strukturális, illetve kohéziós alapjainak megreformálásával az eddiginél nagyobb beruházásokra van szükség az emberi erőforrások terén, előmozdítva az oktatás hatékonyabbá válását.
Az új stratégia – amelyet az EU-bizottság a lisszaboni elképzelés “félidős” felülvizsgálatát célzó tavaszi EU-csúcsra készített – megállapítja, hogy a bővülő foglalkoztatás mellett nagyobb termelékenységre és növekedésre van szükség: mindezt elengedhetetlenné teszi a fejlett társadalmak elöregedésének folyamata, illetve a nagyon gyors növekedést mutató országok, például Kína és India támasztotta, egyre fokozódó verseny.
Támogatást a húzóágazatoknak!
A bizottság javasolja, hogy az EU-n belüli egységes piac továbbfejlesztésénél vegyék figyelembe a növekedési és foglalkoztatási célok követelményét (megfelelő, kiegyensúlyozott megállapodást dolgozzanak ki például a szolgáltatások esetén, a vegyi termékek forgalomba hozatalát szabályozó egyezménytervezetet, a REACH-et pedig olyan formában fogadják el, hogy az vegye figyelembe, milyen hatással lesz mindez a versenyképességre, az innovációra és a kis- és középvállalatok helyzetére.) A stratégia szerint az állami támogatásokat azon szektorok felé kell irányítani, amelyek magas növekedési potenciállal rendelkeznek. Egyszerűsíteni kell az EU-s, illetve a nemzeti szintű szabályozást, a kis- és középvállalatok számára kedvező üzleti környezetet kell teremteni. A javaslatok között szerepel az adminisztratív költségek csökkentése, az európai infrastruktúra javítása, s az egységes szabadalmi eljárás, illetve a társasági adó egységes alapjának megteremtése is.
Több pénzt a K+F-nek
Végül az akcióterv fontos eleme a kutatás-fejlesztés előtérbe helyezése. A bizottság szerint el kell érni, hogy az EU összességében a GDP 3 százalékát fordítsa K+F kiadásokra (a jelenlegi, kevesebb mint 2 százalékkal szemben), segíteni kell az innovációs központok terjedését, az eddiginél is jobban előtérbe kell helyezni a magán- és közszféra együttműködését, s létre kell hozni – ezzel a javaslattal nyilván a híres amerikai természettudományi intézetre, a Massachusetts Institute of Technologyra utalva – az European Institute for Technologyt, hogy a legjobb kutatókat, elképzeléseket Európába vonzzák.
Megvalósíthatatlan a liszaboni célkitűzés
Barroso egyébként a Financial Times című brit lap szerdai számában a “föderális” Európával szemben a nemzetállamot, valamint a versenyképességet és az ehhez szükséges, amerikai színvonalú kutatási-oktatási bázis létrehozását nevezte az Európai Unió pilléreinek. Ugyanakkor arra a lisszaboni célkitűzésre utalva, amely szerint az EU-nak 2010-re az Egyesült Államokat megelőzve a világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává kell válnia, azt mondta, hogy óvakodni kell az olyan “lózungoktól”, amelyek kockára teszik az egész program hitelét. Márpedig ezzel a kijelentéssel, s a most ismertetett programmal az EU-bizottság vezetője lényegében elismerte, hogy az eredeti lisszaboni stratégia immár megvalósíthatatlan.
