Kovács László a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága keddi konferenciáján elmondta, hogy az uniót nem éri semmiféle veszteség, hisz az eva nem csökkenti az uniónak befizetett áfa-bevételt. Másrészt a biztos véleménye szerint az eva nem zavarja az EU belső piacának működését.
A biztos szerint három érv is szól az eva mellett. Egyrészt ez az adórendszer egyszerűsítését jelenti, másrészt csökkenti az adóelkerülést, harmadrészt a kis- és középvállalkozásokat támogatja. Ezek a célok ugyanúgy fontos az EU számára, mint Magyarországnak.
Várhatóan februárban tekinti át az adó- és vámbevételekkel foglalkozó főigazgatóság a kérdést és ekkor fogja elkészíteni azt a szakértői véleményt, ami az eva kapcsán az áfa-tanács elé kerül. “Természetesen a velem való egyeztetés után kerül az áfa-tanács elé a kérdés, ahol az EU 25 országának képviselői ülnek, közöttük a magyar Pénzügyminisztérium képviselője is részt vesz a munkában” – szögezte le. A végleges döntést az eva kérdéskörében az áfa-tanács hozza meg, “én bízom benne, hogy igen lesz a válasz” – emelte ki Kovács László.
Jogharmonizáció az adózásban
Az esetleges unión belüli adóharmonizációról elmondta: olyannyira realitása van az adóharmonizációnak, hogy egyes adónemeknél, így például az áfánál már érvényesült abban a vonatkozásban, hogy a tagállamok eldöntötték: az általános áfakulcs nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál, ez alapvető uniós szabály.
A politikus szerint a közvetett adónál már érvényesül a harmonizáció, de a további tervek szerint van lehetőség a közvetlen adózás összehangolására, így például a jövedelemadózás harmonizálására, vagy a vállalati nyereségadó összehangolására.
A vállalati nyereségadónál az adóharmonizáció módja nem a kulcs egységesítése, hanem az, hogy mi legyen a társasági nyereségadó vetítésének alapja. Vagyis nem arról van szó, hogy a 6-8-10 vagy annál nagyobb százalékos kulcsot egységesítik, hanem az adó alapját harmonizálnák.
Kovács az EU-intőről
Kovács László a Magyarországgal szembeni EU-eljárás kapcsán kifejtette: az EU Bizottsága már elmondta véleményét, később az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is figyelmeztette Magyarországot. Itt nem arról van szó, hogy az lenne a gond, miszerint 3 százalék fölött van az államháztartás GDP-arányos hiánya, mert még nem vagyunk az eurózóna tagállama, így ezt nem kell betartani. Kovács László szerint a gond az volt, hogy Magyarország a saját maga által vállalt csökkentési ütemtől némileg eltért a hiány mérséklésében.
Ugyanakkor az EU Bizottsága elismerte azokat a lépéseket, amelyeket a kormány az államháztartási hiány csökkentése érdekében tett meg, “az irány tehát jó, csak nem elég gyors a hiány csökkentése” – emelte ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
