Keddi brit sajtóbeszámolók szerint a világ legpatinásabb állami felsőoktatási intézményének költségvetése évente csaknem 100 millió font (35 milliárd forint) hiánnyal küszködik az oktatás és a kutatás elégtelen állami finanszírozása miatt, és a veszteséget gyakorlatilag csak a kiadóvállalat, az Oxford University Press bevétele fedezi.
A brit lapok szerint az intézmény most azt tervezi, hogy öt év alatt több mint ezerrel, a 11 ezernél valamivel nagyobb jelenlegi létszámról 10 ezerre csökkenti a hallgatók számát, és ezen belül “erőteljesen” növeli a teljes tandíjat fizető külföldiek arányát.
A hároméves nappali alapképzés hallgatónként 56 ezer fontba kerül, de ezt csak a külföldiek fizetik, akik azonban a teljes hallgatói létszám alig hét százalékát teszik ki. Az évi 18600 fontos hallgatónkénti képzési díjból az állami finanszírozás mindössze 9500 fontot fedez – áll az egyetem által kiadott helyzetjelentésben.
Oxfordban a legelismertebb oktatók is legfeljebb évi 48 ezer fontot (17 millió forintot) keresnek, ami még más brit egyetemeken szokásos díjazásnál is kevesebb, az amerikai egyetemeken kifizetett oktatói díjak mellett pedig eltörpül – írta a The Daily Telegraph.
Az intézmény által felvázolt stratégiai tervben szerepel, hogy a teljes tandíjat fizető külföldi diákok arányát tíz éven belül 15 százalékra kell növelni; a brit sajtó számításai szerint emiatt 1600 hellyel kevesebb jut majd a brit hallgatóknak Oxfordban.
A brit kormány – súlyos belpolitikai viták után – lehetővé tette, hogy az állami egyetemek 2006-tól tanévenként 3 ezer fontig terjedő tandíjat szedjenek be a brit hallgatóktól, de a számítások szerint Oxford veszteségeinek ez is csak a töredékét fogja fedezni.
A londoni McKinsey üzleti tanácsadó cég friss rangsora szerint Oxford a világ harmadik legjobb egyeteme az amerikai Harvard és Stanford után, holtversenyben Cambridge-dzsel, Berkeley-vel és a Columbia egyetemmel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
