A lakosságnak mindössze egy ötöde, már csak úgy 1,08 millióan tartanak részvényeket portfolióikban. Két évvel ezelőtt a lakosságnak még egy negyede volt részvénytulajdonos. A tőzsdei csúcsok idején, úgy négy évvel ezelőtt pedig a lakosság harmada rendelkezett részvénybefektetésekkel. Amilyen gyorsan felszálltak az emelkedőn kaptató tőzsdei vonatra a kilencvenes évek végén, olyan gyorsan le is szálltak róla amint az lejtőnek indult. A fordulatot az internetes ágazati buborék kipukkanása okozta.
A tőzsdei kivonulás után a részvénybefektetésekre megtartott összeget a befektetők többsége, 73 százaléka svájci belföldi értékpapírokban helyezte el. Európai értékpapírokat 14 százalékuk, amerikaiakat pedig 9 százalékuk választott. A megkérdezettek 48 százalékának kizárólag svájci papírokban feküdt a befektetése. Egy átlagos befektető vagyonának 30 százalékát helyezi el részvényekben és három különböző vállalat papírjait tartja birtokában, ami nem igazán nevezhető kockázatcsökkentő terítésnek.
Az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott a magánbefektetők magatartása. Amíg 2002-ben még nagyvállalati papírok alkották a portfolió háromnegyedét, mára arányuk 45 százalékra csökkent. Az egykor biztonságos befektetésnek tekintett blue-chip papírok egyértelműen veszítettek fényükből. Ennek oka egyes nagyvállalatok, mint például a Credit Suisse Group, vagy a Zurich Financial Services által elszenvedett óriási veszteség, illetve néhány jól ismert cég, például a Swissair vagy az Enron körül kialakult botrány volt, ami alaposan megingatta a magánbefektetők bizalmát. A kis- és középvállalatok részvényei azonban nyertesként kerültek ki az ügyből, mivel papírjaik az átlagos lakossági portfolió 43 százalékát adják, szemben a korábbi 19 százalékos aránnyal.
A tőzsdei hossz 2003 márciusi beindulása óta az átlagos portfolió érték is emelkedett. A befektetők több mint a fele nyereséget ért el 2003-ban, 27 százalékuk viszont veszteségről számolt be. 2001-ben a magánbefektetőknek még a fele szenvedett el veszteséget értékpapír befektetései után és csak egyharmaduk ért el nyereséget. A magánbefektetések átlagos nyeresége 2003-ban 4 százalék körül volt, miközben az SMI piaci index 19 százalékkal erősödött. A magánbefektetők döntései tehát nem a legjobb hatékonysággal igazodtak a piac által nyújtott lehetőségekhez. A 2001-es 10 százalékos átlagos veszteséghez képest azonban még ez is szép eredménynek számít.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
