Járai Zsigmond szerint elsősorban a monetáris politikát befolyásolni kívánó szándéka miatt alkotmányellenes a jegybanktörvény most elfogadott módosítása, s amennyiben ezt a köztársasági elnök nem teszi meg, a jegybank fordul az Alkotmánybírósághoz.
Járai Zsigmond ugyanakkor leszögezte: bár a módosítás rendkívül káros, az nem fogja befolyásolni a jegybank monetáris politikáját.
A jegybank elnöke hangsúlyozta: a jegybank feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges annak függetlensége, amit az európai uniós normák és szerződések is megkövetelnek.
“A legnagyobb kontroll az MNB működésében a közvélemény, annak tartozunk beszámolni” – mondta Járai Zsigmond a jegybanki függetlenség elemeinek felsorolásakor.
Kiemelte: ha már módosítottak a jegybanktörvényen annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank véleménye szerint az korábbi formájában nem szorult módosításra, akkor az Országgyűlésnek legalább azt a két pontot meg kellett volna változtatnia a jogszabályban, amelyeket európai uniós kifogás ért.
A jegybank rendeletalkotási jogával kapcsolatban az EKB azt kifogásolta, hogy a jogszabály szerint az igazságügyi minisztériumnak véleményezési joga van. Másik kifogásukat a Monetáris Tanács tagjainak felmentését illetően fogalmazták meg, arra az esetre vonatkozóan, amennyiben nem tesznek eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségüknek.
A jegybank szerint értelmezhetetlen az új jogszabályban a “monetáris politikáért felelős alelnök” fogalma, hiszen az Alkotmány a monetáris politikáért a felelősséget a jegybankra ruházza.
Járai Zsigmond szavai szerint “abszurd”, hogy az MNB alelnökei nem mind tagjai a monetáris tanácsnak. Felvetette, hogy amennyiben a törvénymódosítás hatályba lépne, akkor majd negyedévente változtat a “monetáris politikáért felelős” alelnök kijelölésén.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
